Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Egyetem Győrbe telepítésére 1921

Éppen a pécsi Székesegyház fölös jövedelmei, melyeknek 38 % az 1899-iki legfelsőbb elhatározás alapján évenkint a pécsi jogakadémiai alapba folyik, teszik a jogakadémia külön alapjainak jövedelmén felül lehetővé a pécsi jogakadémiának túlnyomólag saját anyagi erejével, a hazai tudományegyetemek jog- és államtudományi karaival teljesen egyenlő egyetemi jog- és államtudományi karrá való átszervezését. Ilyenképpen a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetemnek Pécsre leendő áthelyezése és az itteni jogakadémiával való szerves kapcsolatba hozatala a magyar kir. államkincstárnak ezen egyetemre eddig fordított kiadásait jelentékenyen apasztaná, mely körülmény egyéb figyelemre méltó szempont mellett a trianoni békeszerződés alapján a magyar államra nehezedő kártérítési kötelezettségekre való tekintettel nem csekély jelentőséggel bír.

Nem hagyható még megemlítés nélkül, hogy a pozsonyi egyetemnek Pécsre való áthelyezése esetén az ugyancsak vele szerves kapcsolatba hozandó és szintén saját anyagi erejére támaszkodó hittudományi főiskola, valamint a jog- és államtudományi kar, még az egyetemi jelleghez megkívánt fejlesztés esetében is, teljesen megfelelő elhelyezést találnak az eddig is ezen célt szolgáló papneveldéi és jogakadémiai tágas, két emeletes palotaszerű épületekben, melyekhez nagy kertek, udvarok és ezeken kívül még értékes szomszédos telkek tartoznak. Az egyetem orvosi és bölcseleti karai részére a fentebb említett pécsi városi törvényhatósági ezer ágyas közkórház és a pécsi m. kir. bábaképző-intézet illetőleg a volt pécsi m. kir. honvéd-hadapródiskola hatalmas területein emelkedő nagy épületcsoportok szolgálhatnának.

Pécs városának tudományegyetemhez való igényét amellett, hogy a felállítani szándékolt magyar katholikus tudományegyetem székhelyéül elsősorban Pécs volt kiszemelve, a legutóbb alkotott magyar egyetemi törvény t. i. a. debreceni és pozsonyi egyetem felállításáról szóló 1912. XXXVI. t.c. miniszteri indokolása is elismerte, midőn e tekintetben így nyilatkozott: „Ha megnevezem azon öt várost, melyek az utóbbi évtizedekben leginkább kapcsolatba kerültek az új egyetem létesítésével, részint történelmi reminiszcenciák, részint arravalóságuk, részint nemzetpolitikai jelentőségük, részint az uj egyetemért felajánlott áldozatkészségük kapcsán, megvallom, nem könnyű feladat az öt város közül egyelőre kettőt kijelölnöm, és hármat mellőznöm. Ez az öt város tudvalévőén betűrendben: Debrecen, Kassa, Pécs, Pozsony, Szeged.” Ezen az országgyűlés által ellenmondás nélkül fogadott, sőt a törvényalkotás alapjául vett, ünnepélyes kormányi ígéret beváltásának időpontja most következett be. Ugyanis a felsorolt öt város közül ezidőszerint egy, t. i. Debrecen a harmadik magyar egyetem zavartalan székhelye; két város pedig, nevezetesen Kassa és a negyedik magyar egyetemmel kitüntetett Pozsony a trianoni békeszerződés folytán idegen állam hatalma alá került; marad tehát egyetemi székhelyül kijelölt két város, amelyek közül az egyik az Alföld metropolisa, Szeged és a másik a Dunántúl városai közül az egyetemi székhely vitájánál egyedül szóba került Pécs. Minthogy nemcsak az új negyedik magyar egyetem székhelyéül szolgáló Pozsony, hanem a már tisztes múlttal bíró második magyar egyetem székhelye Kolozsvár is leszakadt a magyar állam testéről, tehát két egyetem áthelyezésének szüksége forog fenn és ezek székhelye a hivatkozott kormányi kijelentésben megnyilatkozott közvélemény tanúsága szerint csak Szeged illetőleg Pécs lehet.

47