Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921
Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Egyetem Győrbe telepítésére 1921 A népiskolai tanszemélyzet képesítésére szolgáló intézetekből Pécsett és Győrött 2-2 van, ellenben Székesfehérvátott egy sincs. A középiskolák száma Pécsett 4 s Győrött és Székeshérvárott 3-3; ezen intézetekben Pécsett 62, Győrött 51 és Székesfehérvárott 49 tanár működik. Tehát ezen a két téren Pécs megelőzi vetélytársait. De még nyilvánvalóbb Pécs vezető szerepe a szakiskolák terén, mert itt 6, ellenben Győrött és Székesfehérvárott 3- 3 szakiskola van. Végül a főiskolákat illetőleg Győr és Székesfehérvár városokban 1-1 hittudományi, Pécsett pedig 1 hittudományi és 1 jog és államtudományi kar áll fenn. A felsoroltakból kitetszik, hogy a kulturális tekintetben jelentős és számszerűleg kimutatható adatok kivétel nélkül a Dunántúl városai közül Pécs elsőbbségét igazolják. De van még más figyelemre méltó szempont is. Ilyen kétségen kívül a földrajzi helyzet. E tekintetben megállapítható, hogy Magyarország dunántúli részén középponti fekvéssel bíró jelentősebb város nem alakult, mert a középkorban némi vezető szerepre emelkedett Veszprém, az ősi püspöki város és az első rövid ideig fennállt magyar tudományegyetem székhelye már régóta elveszítette ezt a fensőségét. Századok óta a Dunántúl legkiválóbb helyei, törvényhatósági városai pedig kivétel nélkül határszéli fekvésűek. A kérdés itt akörül forog, hogy vajon az ezen országrészt koszorúként övező szélső gyűrűzet melyik pontján legyen a magyarságnak egyetemmel büszkélkedő tudományos vára? A kérdés eldöntésénél a helyi érdekek háttérbe szorításával a legmagasabb szempontból a magyar állam európai elhelyezésének és a magyar nemzet világtörténeti hivatásának látószögéből kell kiindulni. Ezen a magyarság legjobbjai által ismételten felvetett kérdésre egyhangúlag az a válasz alakult ki, hogy a Nyugat és Kelet közé ékelt közép-dunai medencét elfoglaló magyar nemzet egyrészről védője a nyugateurópai keresztény kultúrközösségnek a keleti barbársággal szemben és másrészről hivatása, hogy ezt a nyugati műveltséget közvetítse keleti és délkeleti, első sorban balkáni szomszédaival. Ezen nézőpontból nem lehet vitás, hogy ezt a hivatást a Dunántúl öszszes városai közül a Balkánhoz földrajzilag legközelebb fekvő és azzal állandó kapcsolatot fenntartó Pécs városa tudja a legtökéletesebben betölteni. Amint Pécs volt eddig is a magyarság kulturális végvára ezen irány felé, úgy ezen jelentősége a trianoni békeszerződés folytán nyilvánvalóan fokozódik, mert Pécsnek lesz hivatása az ezen szerencsétlen szerződés folytán a magyar állam testéről délfelől leszakadt magyarsággal a kulturális és gazdasági kapcsolatot továbbra is kitartóan ápolni. Valamint Szlavónia, Bosznia és részben Bács-Bodrog-vármegye magyarsága eddig is tömegesen Pécsett folytatta és fejezte be iskolai tanulmányait, amelyeket nagymértékben megkönnyítettek a Julián-Egyesület által a városban fenntartott elemi és középiskolai tanuló internatus és tanoncotthon, úgy meg van minden feltétel arra, hogy ezen az állapoton a bekövetkezett szomorú események sem fognak gyökeresen változást előidézni. Sőt bármily terhesek is a trianoni békeszerződés feltételei, mégis megvan azok között az a vigasztaló kikötés, hogy a nemzeti kisebbségek oltalma teljes mértékben kiterjed elszakadó véreinkre és hogy nekünk megvan a jogcíműnk tényleges megtartásának ellenőrzésére. 45
