Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921
Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Egyetem Győrbe telepítésére 1921 Pécsi püspöktől 640/1921. szám NAGYMÉLTÓSÁGOS MINISZTER UR! A sokat szenvedett és megalázott magyar haza történetében gyászos emlékű békeszerződés ratifikálása újból időszerűvé teszi a székhelyüktől erőszakosan megfosztott pozsonyi és kolozsvári m. kir. tudományegyetemek megfelelő elhelyezésének kérdését. Ezzel kapcsolatban súlyos kötelességemnek tartom Nagyméltóságod szíves figyelmét felhívni ama okokra, melyek a pozsonyi egyetemnek Pécsre leendő áthelyezését sürgetik. Végzetes szerencsétlenségnek tartottam már az új egyetemek felállítása idején a Dunántúlnak, az ország legkulturáltabb részének mellőzését s ennek elhárítása céljából minden rendelkezésre álló eszközt megragadtam. Sajnos eredménytelenül. Szerencsétlen hazánk katasztrofális veresége és megcsonkítása, s két egyetemünknek az elfoglalt országrészekből való száműzése most újból aktuálissá teszi a kérdést. Azzal a bizalomteljes kéréssel fordulok tehát Nagyméltóságodhoz, hogy a pozsonyi egyetem áttelepítésének kérdésénél a Dunántúlnak és a Dunántúlon Pécs városának érdekeit az alább felhozandók alapján felkarolni és hathatós szavával Pécsnek kiválasztását biztosítani szíveskedjék. A trianoni békeszerződés változadan végrehajtása esetén Csonka-Magyarország dunántúli részén az eddigi öt törvényhatósági város közül három marad meg, nevezetesen Pécs, Győr és Székesfehérvár; mert Komárom és Sopron törvényhatósági városokat az a békeszerződés idegen államoknak juttatja. Hazánk városainak története nyilvánvalóan mutatja, hogy minden népesebb és megfelelő anyagi és szellemi előfeltételekkel rendelkező község felemelkedett a törvényhatósági városok sorába. Bővebb bizonyításra nem szorul, hogy egyetemi székhely csak ily város lehet, mert itt már a város jellege nyújt biztosítékot azon fokozottabb követelmények fennforgásáról, melyek az egyetemi székhelytől megkívánhatok. Épen azért, a még a legkisebb népességű dunántúli törvényhatósági városnál is alacsonyabb lélekszámú, különben legtekintélyesebb dunántúli rendezett tanácsú városok, mint az 1910-ben 30.947 lelket számláló Szombathely, a 26.524 főnyi népességű Nagykanizsa és a 24.124 lélekszámú Kaposvár nézetem szerint a fennforgó kérdés szempontjából nem jöhetnek figyelembe. így tehát a dunántúli országrészre áthelyezendő pozsonyi tudományegyetemnek csak az említett három törvényhatósági és egyben a Dunántúl legnépesebb s az anyagi és szellemi kultúra legmagasabb fokán álló városainak egyike lehet jogosan a jövendő székhelye. A népesség száma, ha nem is legelső, de mindenesetre súlyosan latba veendő szempont, melyet a magyar törvényhozás mindig kellőképpen értékelt. így az 1872. XIX. t.c. az erdélyi országrész számára annak legnépesebb városában Kolozsvárott állította fel a második magyar tudományegyetemet. Ugyancsak a harmadik és negyedik 43
