Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Egyetem Győrbe telepítésére 1921

Jelenleg ismét nagy átalakuláson megy keresztült a győri egyetemi élet, ez kitűnő alkalmat teremt arra, hogy végre megismerkedjünk a valósággal is. A források közlésével az a célunk, hogy az általánosan elterjedt negatív megítélést megváltoztassuk, hiszen az ekkor nehéz helyzetben lévő város jelentős anyagi erők mozgósításával készült a nem mindennapi feladatra. Győr polgármesterének kezdeményezésére széles körű összefogás valósult meg, amely nem múlt el eredmény nélkül. 1921-ben közel öt hónap küzdelme révén olyan megoldási javaslat merült fel, a Frigyes laktanya felajánlásával, amely a II. világháborút követően ismét szóba jött. így a város a népi demokratikus korszakban megalapította a Győr Keleti Kereskedelmi Főiskolát, valamint a Bartók Béla Zenei Főiskolát. Ezek működését a kibontakozó Rákosi-rendszer megakadályozta és a laktanyába betelepült oktatási intézményeket és népi kollégiumokat is felszámolták. így a II. Rákóczi Ferenc nevet viselő magyar katonaság kapta meg az épületet, 1956 után a vörös hadsereg költözött be. A rendszerváltozást követően a Pozsgai Imréhez köthető egyetemalapító egyesület itt képzelte el a leendő győri egyetemet.55

Az itt közölt levéltári dokumentumok egy része a győri polgármesteri hivatal irataiban találhatóak. A dossziéra az van írva: „Győri Keresztény Tanügyi Egyesület átirata”. Ennek az egyesületnek az elnöksége fordult levélben a városhoz 1921. január 21-én, ezzel indult el a küzdelem az egyetem megszerzéséért. Farkas Mátyás polgármester január 26-án írt ez ügyben a törvényhatósági bizottságnak, ezt január 31-én iktatták, majd Valló István helyettes alpolgámester április 7-én vette.56 A törvényhatósági bizottság sohasem tárgyalta a pozsonyi egyetem Győrbe helyezését57, az itt közölt kiterjedt levelezés az egyetem rektori hivatalával bizonyítja a város kiemelt elkötelezettségét az ügyben. A már előbb jelzett összefogás, amelyben a megye (Győr vármegye) és a város miden fontosabb tisztviselőjét megtaláljuk, utal arra, hogy tisztában voltak az ügy jelentőségével. Pozitív álláspontjukat külön jegyzőkönyvbe foglalták és meg küldték a rektori hivatalnak. A források másik jelentős csoportja a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető Közoktatási Minisztériumi Iratok, amely tartalmazzák a „Budapesten székelő Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem szervezései” (Győrbe helyezés) és oktatási ügyei, valamint a személyi ügyei aktákat. Ebből ismerhető meg a minisztérium álláspontja és a döntést jelentősen befolyásoló számos beadvány is. Külön ki kell emelnünk Lukinich Imre58 rektor kiemelkedő szerepét a pozsonyi egyetem elhelyezése ügyben.

55 Bana József: A lövöldöző „Levél hordozó” — Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz. Városi Levéltári Füzetek 2001 /3. Kié a győri „orosz” laktanya? 49. o.

56 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Polgármesteri Hivatal iratai IV. 1921/28.

57 A pécsi elhelyezés ügyében megszületett a törvény, így a törvényhatósági bizottságnak már nem volt értelme ezt az ügyet.

58 Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. - j- Budapest, 1950. május 16.): történész, egyetemi tanár, akadémikus, levéltáros, a könyvtár igazgatója.l901-ben a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori, 1902-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1902-től a székelyudvarhelyi állami főreáliskola, 1905-1912 között a dési főgimnázium tanára, 1909-től a kolozsvári egyetemen az „Erdélyi nemzeti fejedelmek története” című tárgykör magántanára, 1912-1918-ban a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium tanára volt. 1918 márciusában a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1919—1923 között a Pozsonyból ideiglenesen Budapestre telepített egyetemen — amelyik 1923

33