Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Bana József — Barna Attila itt köbölt dokumentumokat időrendben mutatjuk be. DOKUMENTUMOK GYŐRI KERESZTÉNY TANÜGYI EGYESÜLET ELNÖKSÉGÉTŐL. 3/1921 sz. Győr szab. kir. Város Tanácsának, GYŐRÖTT. Tekintetes Városi Tanács! Aki figyelő szemmel és gondolkozó fővel tudott belenézni a letűnt évtizedek kultúrpolitikájába, az előtt nyilvánvalók voltak e szerencsétlen politikának vészes kö­vetkezményei. Ezt a közelmúltban letűnt korszakot a nemzetiségek esztelen favorizá­lása és a törzsökös magyarság erkölcsi és anyagi érdekeinek könnyelmű elhanyagolása jellemzik. „Meg kell nyernünk a nemzetiségeket” — hangzott a divatos jelszó, s e szálló­ige megvalósítását oly módon igyekeztek elérni, hogy minden kulturális és közhasznú állami intézményt a perifériákon helyeztek el, állítólag a nemzetiségek jóindulatának biztosítása céljából, a kulturális fejlődés után áhítozó magyarság szemébe viszont azzal hintettek port, hogy jogos vidéki igények jelentkezése esetén mindig Budapest kulturá­lis fejlesztését tolták előtérbe. Ily módon az a fonák helyzet állott elő, hogy Budapest fejlődése felszívta a vidéki magyarság szellemi erőit s a Dunántúl, Duna-Tisza köze és a Tiszántúl kulturális fejlődése a nyolcvanas évek nagy lendületéhez képest stagnálni kezdett, sőt egyes kulturális intézmények, pl. jogakadémiák megszüntetésével évtize­dekre kiható s csak nagy nehezen kiheverhető visszaeséseket okozott. A perifériákon ellenben ugyanekkor vígan folyt az élet s kulturális szempontból egészen kis helyek nagy jelentőségre tettek szert az állami intézmények mesterséges kumulációja folytán s maroknyi felvidéki városoknak két-három középiskolája volt akkor, mikor két­­háromszor akkora alföldi és dunántúli városok gyermekei idegen helyekre voltak kény­őszétől Pécsett működött - egyetemes történelmet tanított nyilvános rendes tanári státuszban. Az 1920/21. tanévben az egyetem rektori, az 1921/1922-es tanévben pedig protektori teendőit látta el. 1922— 1923-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként a bécsi levéltárakban kutatott. 1923-1924-ben a Ma­gyar Országos Levéltár igazgatói tisztét töltötte be. 1924 februárjában a kormányzó a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának igazgatójává nevezte ki dr. Lukinich Imre levéltár-igazgatót, aki 1924. március 3-án foglalta el hivatalát. Könyvtárigazgatói tevékenysége mellett 1925-ben a pécsi Er­zsébet Tudományegyetem címzetes nyilvános rendes tanári címmel tisztelte meg az egyetemen kifejtett tudományos és tanári működése elismeréséül. 34

Next

/
Thumbnails
Contents