Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága
Tóth Enikő A II. világháború évei A II. világháború idején Káldy Barnát felmentették a katonaság alól. Ebben az időszakban — érthető módon — vagongyári műhelyeket, óvóhelyeket épített. Családját Bőnyrétalapra költöztette ki, mert ott nagyobb biztonságban voltak, mint Győrben, bár ő maga továbbra is ott dolgozott.59 A hétvégéket ő is kint töltötte, de hétköznap Győrben élt és dolgozott. A háború alatt Győrben 263 lakóház teljesen elpusztult, az épületek 90%-a jelentősen megrongálódott.60 Káldy a Rába Vagon- és Gépgyár számára épített óvóhelyet. A gyár bombázásakor a bunker megépítése stabilnak bizonyult, hiszen átvészelte a háborút. Megbízatások a II. világháború utáni helyreállításokra A háború pusztításai után, 1945 júniusától Káldy Barna is intenzíven részt vett Győr újjáépítésében. Renoválásokat, felújításokat, átépítéseket végzett. Az épületek újjáépítését mindig eredeti tervek szerint kivitelezte, hiszen nagyon fontosnak tartotta, hogy az építészeti értékeket az utókor is megcsodálhassa. Éppen ezért számos győri épület neki köszönhetően őrizte meg eredeti formáját. Ide sorolhatóak a gyárépületek, amiket a háborúban lebombáztak, például a Rába Vagon- és Gépgyár, illetve a Richards Gyár épületei.61 A németek, amikor kivonultak Győr városából, ott is felrobbantották a hidakat és a környező épületek is nagyon súlyos sérüléseket szenvedtek. Ez történt a szép Káldi-villával is, ami a győri későszecesszió egyik kiemelkedő emléke és a Sziget és Révfalu városrészeket összekötő híd révfalui oldalán volt található.62 Ezt a házat a háború előtt Polgár Rudolf győri építész és családja lakta, a köznyelv a Káldi nevet az új tulajdonosa, Káldi József könyvelő után adta neki.63 A felújítását Káldy Barnára bízták, aki számára fontos volt, hogy visszaadja a villa eredeti pompáját. A sors fintora, hogy a Káldy Barna által felújított épületeknek ma már csak töredéke látható, hiszen a Rába Gyár régi csarnokait, irodáit és sajnos a gyönyörű Káldivillát is lebontották már napjainkra. A háború utáni Győr építészetére jellemző, hogy kevés új ház épült, legtöbbjük azonban kiemelkedő fontosságú helyen — így főleg a Baross út foghíjas telkein. Ezek a lapos tetős, tagolás nélküli házak egy „új Győr” új arcát kívánták megmutatni. Meglepő, hogy még az ötvenes évek szocialista-realista stílusa is, amely más városokban historizáló formáival, magastetős épülettömegeivel viszonylagos harmóniát mutat, Győrben „előremutatóan” agresszív és érzéketlen a környezetével szemben.64 59 Beszélgetés Káldy Eszterrel 2010 májusában, jegyzet alapján. 60 Perger Gyula: A pusztulás képei. Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásairól. Győr, 2010. 10-20. o. (Fotók a Xántus János Múzeum történeti gyűjteményének fotótárából, F. 16398 — 16698 leltári szám alatt.) 61 Beszélgetés Káldy Eszterrel 2010 áprilisában, jegyzet alapján. 62 Ifj. Szabó Gyula: Elveszett értékeink nyomában a megyeszékhelyen. A 20. századi győri városépítészet. 8. rész. In: Összefogás, V. évfolyam, 8. szám, 2008. szeptember, 6. o. 63 Beszélgetés Káldi Évával, Káldi József könyvelő lányával 2011. februárjában, jegyzet alapján. 64 Winkler Gábor — Kurcsis László: Győr 1939 — 1999. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1999. 103. o. 188
