Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága
Egy győri építés^ pály áj a a 20. s^áf^adban — Káldy Barna élete és munkássága Káldy Barna tervezői tevékenysége a háború után A háború utáni években Káldy Barna vállalkozása már halódott. Utolsó önálló kivitelezésű munkája a Nemzeti Nyugdíjintézet bérháza volt 1947-ben, melynek csak az első szintjét építette fel. A gazdasági nehézségek miatt először szüneteltette, majd 1949-ben fel kellett adnia építési vállalkozását. Az 1948-49-es államosítás megnehezítette a család életét is. A lányaiknak épített Eörsi Péter — Vécsey utcák sarkán található házakat és a bakonybánki birtokot is elvették tőlük, csak az Attila utcai házuk maradt. így Káldy családja sem tudta elkerülni azt a tragédiát, amit ezekben az években a társadalom jelentős tagjai átéltek: korábbi életük több évtizedes megtakarításait, a családtól örökölt javakat, anyagi befektetéseiket egy csapásra elveszítették.65 Káldy Barna azonban a nehézségek ellenére továbbra is tervezéssel foglalkozott. 1955-ig a Győri Építői Vállalat osztályvezetője volt, majd a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat műtermeiben tervezett.66 A visszaemlékezések szerint megbízható, becsületes, öntudatos szakember volt, aki szigorú volt kollégáival, de legszigorúbb önmagával.67 Ezekben az években Győrúj falun és Ménfőcsanakon templomtervezéseket bíztak Káldy Barnára. Lukács István győri lelkész és Németh Kálmán gondnok előkészítő munkája nyomán született meg a döntés 1949. március 16-án, hogy Győrúj falun evangélikus templom építésébe kezdenek.68 A tervek elkészítésére Káldy Barnát kérték fel, az építkezést pedig unokatestvére, Káldy Sándor építőmester vezette. A templom alig egy év alatt készült el.69 Üres telekre épült a templom, ez volt a település első evangélikus temploma. Ez a templom volt Káldy első saját tervezésű temploma. Ennek a formáját vette át később a ménfőcsanaki templom tervezésénél is: letisztult, puritán megjelenésű épület. A torony kimozdul az épület tengelyéből és a bejárattól jobbra helyezkedik el, ezáltal aszimmetrikus elrendezést nyer. A tornyot középen egy hosszú, kb. fej magas ságtól a toronytest felső 1 / 8-áig tartó üvegablak szeli ketté. Ez az ablak megismédődik a templomtorony déli oldalán is. A bejárat fölött egy téglaburkolatú ívben 3 keskeny ablak helyezkedik el, ami megismétlődik a toronysüveg alatt, mind a négy oldalon. A hármas szám ilyen hangsúlyos ismédése a szakrális építészetben megszokott módon a Szentháromságra utal. Az épület belsejét is ugyanaz az egyszerűség jellemzi. Falai fehérre meszeltek, nélkülözik a festészeti vagy faragott dekorációt. Építészeti előképének a Sándy Gyula tervezte nádorvárosi evangélikus templom tekinthető, amelynek a kivitelezését Káldy Barna irányította. Ott is ugyanilyen formában jelenik 65 Beszélgetés Káldy Eszterrel, 2010 májusában, jegyzet alapján. 66 Winkler Gábor: Káldy Barna tudománya. Búcsú az építésztől. In: Kisalföld, 1992. 05 14. 67 Beszélgetés Winkler Gábor építésszel, Káldy Barna egykori munkatársával, 2010 májusában, jegyzet alapján. 68 Id. Németh Lajos és neje telket ajándékozott, özv. Erdélyi Gáborné pedig az első 10 000 téglát és az oltárképet ajánlotta fel. Anyagi erejükhöz mérten személyenként 70-1500 forint terhet vállaltak a hívek. Az egyházmegye gyülekezetei is tekintélyes adományokkal segítették a győrúj falui gyülekezetét. Az épülő templomra 34 000 forintot adtak össze, az állam 18 000 forint segélyt adott. 69 Tóth Péter — Jakus György: Gy őrújfalu és evangélikus gyülekezet története. Győrúj falu, 2005. 102. o. 189
