Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

BORBÉLY Tamás: A Keresztény Párt meg/újjáalakítása 1956-ban

A Keresztény Párt meg! újjáalakítása 1956-ban

szetesen éppen az ellenkezője, vagyis, hogy a pártalakítás az október 30-iki dátumot megelőző napok valamelyikére kerüljön. Koháry István megfogalmazása11 szerint:

„ez az időmeghatározás azért lényeges, mert a Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsa 1956. október 29-én nevezett ki olyan kormányt, melynek kabinetjében különböző pártokhoz tartozó miniszterek voltak és ugyancsak október 29-én nyilatkozott12 az újonnan kinevezett kormány a többpártrendszerről, lényeges tehát, hogy a konkrét bűnügy alapjául szolgáló első megbeszélés eyt megelőzően, vagy követően történt-e?”.

A vallomások az időpontokat illetően talán a fenti okok miatt ellentmondanak egymásnak; egybevetve őket és a többi eseményt is számításba véve, megkockáztathatjuk, hogy az összesen három gyűlés időpontjai: október 30., november 2. és november 3.

A pártalapítást megelőzően fontos előzményként említendő Bóna László és Horváth Lajos atyák nyilvános fellépése október 26-án, majd 27-én a győri papság követeléseiként ismertté vált 12 pont kiadása, mely szintén hozzájuk köthető. Fontos hangsúlyozni, hogy a két esemény nem köthető szorosan a keresztény párt megalakulásához, ugyanakkor a Bóna és Horváth által elmondottak, valamint az általuk jegyzett 12 pont „programja’ sok egyezést mutathat az alakuló pártéval.

Bónáék október 26-án részt vettek a városházánál tartott tömeggyűlésen, ahol többek között Bácsi Sándor evangélikus püspökhelyettes13 is beszédet mondott a városháza erkélyéről. Bóna László szerint ekkor vetődött fel bennük — több jelenlévő paptársával egyetemben —, hogy a katolikus egyháznak is fel kellene emelnie a szavát a forradalmi események kapcsán.14 Az ott jelenlévő atyák közül Horváth Lajos szólalt fel, aki többek között szólt a hitoktatás helyzetéről, a bebörtönzött papok szabadon bocsátásáról - ennél a pontnál a tömeg Mindszenty hercegprímás nevét kiáltotta -, illetve arról, hogy Isten megmutatkozik a történelemben, ő irányítja az eseményeket és ítéletet mond a meglévő társadalmi rend felett.15 A 26-iki felszólalásról a tanúk döntő többsége megemlékezik, mint ahogyan Papp Kálmán püspök is említi naplójában.16

11 Koháry István első fokú tárgyalásán még az október 27-i dátumot említi, mint a pártalapítás dátumát. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezés szerint ez téves, az általa elmondottakat elírták: „... a tárgyalási jegyzőkönyv szerint vallomásomban én azt adtam elő, miszerint ez az első megbeszélés okt. 27-én volt. Ez azonban csak elírási hiba, melynek kijavítását kellő időben azért nem állt módomban kérni, mert ezt csak szabadlábrahelyezésem után észleltem. Az alábbi adatokból azonban kétségtelen, hogy a dr. Keszthelyi Gyulával kapcsolatos megállapítás a helyes és hogy az első megbeszélés valójában 1956. okt. 30-én volt.”. GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. Dr. Koháry István fellebbezése.

12 A történeti szakirodalom szerint 30-án engedélyezték a többpártrendszert.

13 Bácsi Sándor 1956-ban került Pápáról Győrbe, egy ideig az Északi Egyházkerület püspökhelyettese. Október 26-iki beszéde miatt a forradalom után felfüggesztették hivatalából.

14 GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. Elsőfokú tárgyalásról készült jegyzőkönyv.

15 GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. Bóna László Rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyve.

16 Soós, 2007.117. o.

25