Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
BORBÉLY Tamás: A Keresztény Párt meg/újjáalakítása 1956-ban
B o rb é ly Tamás Bóna László és Horváth Lajos október 27-én17 szerkesztette meg a nevezetes 12 pontot, amely tehát még nem köthető kimondottan a megalakuló párthoz, ám a megjelenő követelések között több olyan is található, mely a párt — periratból rekonstruálható — programpontjaival is egyezett. A 12 pont ismert dokumentumává vált a győri eseményeknek, majd a forradalom utáni perekben is jelentős szerepet játszott.18 A 12 pontban szerepel az Állami Egyházügyi Hivatal beszüntetése, a szabad és félelem nélküli vallásgyakorlás, illetve a szabad iskolai vallásoktatás, a vallásos sajtó és vallásos egyesületek engedélyezése. Követelték emellett Mindsgenty József bíboroshercegprímás, esztergomi érsek rehabilitálását és érseki székébe visszahelyezését, Péteri József váci püspök és Endrédy Vendel cisztercita rendi apát rehabilitálását. Ugyancsak szerették volna elérni a szerzetesrendek működésének engedélyezését, a Papi Békemozgalom beszüntetését és a szabadságharc áldozatainak, illetve családjaiknak megsegítését. Az alakuló párt első ülésének napja tehát nem tisztázott, annyi azonban biztos, hogy az eseményre a Bencés Gimnázium dísztermében került sor. A vallomások szerint kb. 10-15 ember vehetett részt az alakuló ülésen - Bóna László atya ekkor még nem volt jelen. Az első központi kérdés a megalakuló párt nevének meghatározása, illetve a későbbi gyűlések helyszínének kijelölése volt.19 20 A párt gyűléseinek helyszíne kapcsán meg kell jegyezni ugyanis, hogy a párt további találkozókat nem tarthatott a Bencés Gimnáziumban, ezért más helyszínt kellett keresni. Mészáros Ödön a városhoz fordult, hogy utaljanak ki nekik egy párthelyiséget. A város egy őrszobát ajánlott fel a pártnak az Arany János utcában, ami a második ülésükön, október 30-án kicsinek bizonyult, így a tagság átvonult az Iparkamara épületébe.“ A párt rövid működése során a legfontosabb kérdés a név meghatározása, valamint annak eldöntése volt, hogy a régi Barankovics IstvánDféle párt újjáalakulását vagy egy merőben új párt létrehozását szerették volna. A két lényegi kérdés kapcsán a forradalom napjaiban nem alakult ki egységes álláspont. A fő kérdés tehát az volt, hogy a DNP jogutódjaként vagy egy merőben új pártként határozzák meg magukat a tagok. Az ülésekre történő visszaemlékezések, valamint a többi dokumentum nyomán úgy tűnik, hogy két irány formálódott a párton belül. Bóna László 1957. július 18-iki kihallgatásán a következőket mondta a kérdés kapcsán: 17 A forrás tanúsága szerint 26-án kelt a 12 pont. Bóna László kihallgatásában azonban a következőket mondja: „Október 27-én reggel a székesegyház sekrestyéjében találkoztam Horváth Hajóssal Ott egyeztünk meg abban, hogy el fogunk menni a Városi Tanács nagytermébe d.e. 10 órakor tartandó gyűlésre. Horváth azt mondta, hogy előre be kell nyújtani írásban, hogy miről kívánunk ott szólni. Ezért már a sekrestyében röviden felvázoltuk azokat a pontokat amiket a szentmise után a lakásomon én Horváth Tajos részbeni segítségével véglegesen megszövegeztem. ” 18 Vő.: Söveges Dávid bencés gimnáziumigazgató pere. 19 GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. Bóna László Rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyve. 20 GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. 26
