Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
HORVÁTH JÓZSEF: Iskola, taníttatás, írni-olvasni tudás, könyvbirtoklás a 17. századi Győrben - a végrendeletek tükrében
Horváth József sem. Ez valószínűvé teszi, hogy ebben az időszakban Győrött - mintegy helyi „törvényrontó szokásaként — eltekintettek a végrendelkező saját kezű aláírásától; talán azért, mert olyan kevesen tudtak írni, hogy akik tudtak, azok „sem vették a fáradságot” nevük aláírására63 — és azt senki nem is követelte meg. Ami a tanúk aláírását illeti: az 1600 és 1620 között keletkezett győri végrendeletek döntő többsége semmiféle aláírással kapcsolatos megjegyzést nem tartalmaz! Tizenöt olyan forrást számoltam össze, amelyekben a testamentumos személyek megerősítő formulája utal arra, hogy a jelen lévő tanúk aláírásukkal megerősítették a fenti szöveget, de az aláírásoknak nyoma nem maradt; ezen esetek többségében is kihangsúlyozza a formula: csak azok írták alá, akik írni tudtak. Győr Megyei Jogú Város Levéltára anyagában e két évtizedből három olyan testamentumlevelet ismerünk, melyeken aláírások maradtak fenn. Mészáros Mihály 1603-ban készült testamentumát a jelen lévő hét tanú közül csak Vince Balázs és Tott András jegyző írta alá; talán nem érdektelen felsorolnom, hogy kiknek hiányzik az aláírása: Kapra István győri bíró, Szabó Boldizsár, Lindvay Lukács és Haidu Miklós győri esküdtek, valamint Mészáros Máté.64 Vagyis a testamentumot alá nem író — írni nem tudó? — tanúk között négy városi tisztségviselő is van! A hiteleshelyi anyagban négy darab aláírásokkal ellátott testamentumlevél ismert e korból;65 a négy forráson együtt 16 aláírás szerepel, melyek 14 személytől származnak — egyedül Tott András városi jegyző aláírása szerepel három névsorban. A testamentumkönyvbe bemásolt források közül e húsz esztendőből 18 esetben jegyezte meg a másoló, hogy aláírásokkal is találkozott, és az esetek egy részében azokat át is írta. így tudjuk pl., hogy 1617-ben Dallos Gergely testamentumát mindhárom tanú aláírta.66 Összességében az arány már nem ilyen kedvező: az említett 18 esetben 85 tanú volt együttesen jelen és 55 aláírásról történik említés; ezek azonban lényegesen kevesebb személyt takarnak, mert pl. Totth András aláírására 7, Torkos Istvánéra 3, Segesdi Istvánéra, Dallos Jánoséra és Tolnay Jánoséra 2-2 esetben utalnak a neveket is tartalmazó tíz megerősítésben. Hasonló számszerű vizsgálódást végeztem az 1620-as évekre is: ez időszakból már 53 végrendelet tartalmaz aláírásokat, azaz kb. minden második. Az 53 végrendelet tanúnévsoraiban együttesen 216 név szerepel; közülük 172 esetében ott áll az aláírás másolata is. Ez természetesen jóval kevesebb személyt takar, hiszen a népszerűbb tanúk némelyike tucatnyi esetben szerepelt. így pl. azok közül, akik az 1620-as években Győrött a bírói tisztséget viselték, Szombat Szabó András 9, Benkouith Takach István 8, Egri Márton, Horuat Pál és Torkos Péter 4-4, Kalmar Simon és Kethelyi Pál 1-1 alkalommal erősítették meg aláírásukkal is az előttük tett testamentumot. De számos esetben találkozhatunk esküdti tisztséget viselő személyek 63 Vö. pl.: TÓTH 1987. 152-153. o. 64 GYVL, Végrendeletek. Lad. 1. N. 9. 65 GYEL, GYKHL, Fasc. 296. N. 28814., N. 28817., N. 28820., Ul. N. 28821. “ GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. Lp. 100. 70
