Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
HORVÁTH JÓZSEF: Iskola, taníttatás, írni-olvasni tudás, könyvbirtoklás a 17. századi Győrben - a végrendeletek tükrében
Horváth József városban: ha utólag is, de igyekeztek írásba foglaltatni az utolsó rendeléseket! Ez aligha volt véletlen: a testamentumra szükség lehetett a későbbiekben is. Csupán egyeben példát említenék. 1625. január 27-én mennek be a káptalanhoz Kaldj Zeöch István és Tolnay János győri esküdtek, akik azt vallják, hogy 1618-ban „Húsúét innep nap taian” tett néhai Plinczer Márton győri polgár testamentumot előttük és „Nehay Zymberger Giorgy, Züch Peter es Feieruary Janos Deák elotth”\ most az özvegynek kellene a végrendelet, de „miuel hogy originalliat seholföl nem talalhattiok!\ kérik a káptalant, hogy az ő elmondásuk alapján írja le azt ismét és erősítse meg - majd egyes szám első személyben leírják a néhai testáló rendelkezéseit.38 Hogy a káptalan ezt megtette, az egykor jelenvolt tanúk vallomásának hét év távolából is hitelt adva, az viszont az „élő bizonyságok” fontos szerepét, tekintélyét is mutatja. A végrendelkezés gyakorlatát vizsgálva különösen izgalmasak azok az esetek, amikor a rendelés testamentumlevél formájában és kötetbe másolva egyaránt fennmaradt: a kettő összevetése jó néhány esetben sok mindenről „árulkodik”. A „párok” többségéről elmondható, hogy a hiteleshelyi bemásolt változat kidolgozottabb, pontosabban szerkesztett, ünnepélyesebb, mint a testamentumlevél; sőt néhány esetben az utóbbinak kifejezetten „fogalmazvány-jellege” van. így pl. Buiatt Olas Mátyás feleségének testamentumlevele összefüggéstelen, össze-vissza toldozott szöveget tartalmaz; míg az ezzel tartalmilag megegyező hiteleshelyi változat logikusan felépített és sokkal bővebb szövegezésű.39 Hasonló a helyzet Teöreök István özvegyének utolsó rendelésével: a testamentumlevél „címszavakba” sűrítve tartalmazza mindazt, amint a könyvbeli változat kidolgozottan és a helyi szokásnak megfelelően ír le.40 Pl. az utóbbi tartalmazza a szokásos „Elseőben aianlom Feölkömett Teremteö es megh ualto Istenemnek s^entt kepeiben, Testemett peniglen hagiom hogy tis^tessegesen temettessek a% ö anianak alföldnek giomraban”41 formulát is, mely a levél-változatban nem szerepel - viszont ki van hagyva a helye! Az eset nem egyedi; arra pedig még gyakrabban találunk példát, hogy a testamentumlevélen a rendelések esetleges sorrendben követik egymást, melyeket utóbb a margón besorszámoztak, és a testamentumkönyve már eszerint „másolták be” az utolsó akaratot.42 Persze nem zárható ki egy „köztes állapot”, az ünnepélyesen megszerkesztett testamentumlevél léte sem; néhány fennmaradt darab erre utal. Hans Pfaffenhoffer fazekas 1616-ban kelt testamentumlevelének — mely csaknem szó szerint megegyezik a bemásolt „változat” szövegével — végén a tanúk megerősítő formulája és négy tanú aláírása után ott olvasható a székeskáptalan 15 soros latin nyelvű megerősítése és ott látható pecsétje is43 — ez utóbbi a fennmaradt 38 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 182-183.; közli: HORVÁTH 1995. 69. o. (A dőlttel szedett részek betűhív közlések.) 39 GYVL, Végrendeletek, Lad. 1. N. 35., ill. GYEL, GYKHL, über Test., Tom. 1., p. 93-94.; az utóbbit közli: HORVATH 1995. 61-62. o. « GYVL, Végrendeletek, Lad. 1. N. 25., ill. GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 20-21.; az utóbbit közli: HORVATH 1995. 33-34. o. 41 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 20. (Betűhív közlés.) 42 Vö. pl.: GYVL, Végrendeletek, Lad. 1. N. 44., ill. GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 122-124. 43 GYEL, Végrendeletek, Lad. 1. N. 38., ill. GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 91-92.; az utóbbit közli: HORVÁTH 1995. 59-60. o. 66
