Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
HORVÁTH JÓZSEF: Iskola, taníttatás, írni-olvasni tudás, könyvbirtoklás a 17. századi Győrben - a végrendeletek tükrében
Horváth József általános volt, hogy csak kivételes esetekben tértek ki rá a végakaratokban, amikor a szülőknek már nem volt lehetőségük arra, hogy személyesen felügyeljék a mesterség elsajátításának folyamatát.”28 Az írásbeliség szerepe a győri végrendelkezők mindennapi életében Az iskolákra, oktatásra, gyermekek taníttatására vonatkozó végrendeleti adalékok összegyűjtése után szeretnék röviden szólni arról is, milyen szerepet töltött be az írásbeliség a 17. századi győri végrendelkezők mindennapi életében. Három kérdésre szeretnék kitérni: • Mennyire volt elterjedt az írásbeli végrendelkezés, ill. mennyire lehetett gyakori a szóbeli végrendeletek írásba foglalása? • A testamentumokban milyen adatok tanúskodnak az írásbeliség szerepéről? • Az aláírások vizsgálata alapján milyen képet kapunk a város lakosságának írni tudásáról? Az első kérdés először a Győrött élő idegenek végrendeleteivel ismerkedve merült fel bennem: minek köszönhető az, hogy a jelentős hányadában idegenek által lakott városban a testamentumok döntő többsége magyar nyelven maradt az utókorra? Nagyobb mennyiségű forrás áttanulmányozása után látnom kellett, hogy a német és az olasz végrendelkezők egy része bizonyosan anyanyelvén tette utolsó rendelését, melyet a jelenlévő tanúk valamelyike fordított le magyarra; ezután erősítette meg a földesúr — a győri székeskáptalan —, és nem ritkán csak a magyar nyelvű változat került be a székeskáptalan levéltárába — vagy legalábbis az „eredetije” sok esetben nem maradt fenn. Az itt katonáskodó Mathes Temmerl 1626-ban kelt utolsó rendelését pl. magyar és német nyelven egyaránt megőrizte a győri székeskáptalan testamentumkönyve;29 Balthauser Prukner újvárosi vendégfogadós 1621-ben készült végakaratát viszont — mely a testamentumlevélen mindkét nyelven olvasható30 — csak magyarul másolták be a kötetbe.31 Más esetekben az anyanyelven készült rendelést nem sikerült fellelnem, csupán utalást találtam rá: Sebastian Hoffer 1640-ben tett végrendeletének — melyet talán a tanúként jelen lévő Balthauser Fischer „Pau Schreiber” foglalt írásba — végén pl. azt olvashatjuk a káptalan latin nyelvű megerősítésében, hogy azt németből fordították és hiteles átírását Nyéki Vörös Mátyás győri kanonok végezte el!32 A Győrött élő olaszok is így testálhattak: az egyeden olasz nyelven ránk maradt, Galeazzo Capuccino olasz kereskedő által 1607-ben tett testamentum latin nyelvű megerősítéséből tudjuk, hogy azt Joannes Tomasel győri polgár és kereskedő vitte be a 28 SZENDE 2008. 255. o. 29 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 232-234., ül. p. 236-241. 30 Győr Megyei Jogú Város Levéltára (a továbbiakban: GYVL), Végrendeletek, Lad. 1. No. 47. 31 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 141-142. 32 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 2., p. 249-252.; közli: HORVÁTH 1996. 75-77. o. Nyéki Vörös Mátyás győri kanonoki működéséről Id.: BEDY 1938.405-407. o. 64
