Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
OROSS ANDRÁS: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19 -20. század fordulóján
Oross András kori főreáliskola épületének átadására is.17 18 A szakirodalomban olykor átgondolatlannak bélyegzett fejlesztések új lehetőségeket és megoldandó problémákat is jelentettek, amelyek testet öltöttek az újra napirendre került villamos vonalvezetésekben. Az 1890- es években több előmunkálati engedélyt is kiadott a minisztérium a győri közúti vaspálya építésére, amelyekben hasonló vonalvezetést javasoltak. Rosenfeld Bernát tervezete a győri villamos vonal-hálózatra, 1895.1X 1. Rosenfeld Bernát budapesti, illetve bécsi lakos tervezete. Előmunkálati engedélyét 1473/1894. polgármesteri számon kapta, de részletes jelentéstételre szólították fel a Kereskedelemügyi Minisztériumból.19 Az építtetők végül Győr város térképét és a tervezett villamosvonal-hálózat rajzát 1895-ben terjesztették fel a főhatósághoz. Ennek értelmében a villamos végállomása a Magyar Kir. Államvasutak pályaudvaránál lett volna, pontosabban tett volna egy kört a pályaudvar, a törvénykezési épület és a Baross-híd előtt. A terv lényegében három viszonylatot szabott meg, egyrészt a felüljárón keresztül terveztek egy kiágazást a Hosszú-utcán át Nádorvárosba, végig a Veszprémi országúton. Bekapcsolták volna az Újvárost is, hiszen a Sétatéri-hídon vezették volna a síneket végig a külváros Fő utcáján. A harmadik szakaszon a Kazinczy utca - Széchenyi tér — Megyeház utca vonalon egészen a Homokgödör utcáig tartottak volna a vágányok, elérve így a város keleti felében lévő gyárakat. A tervezett villamosvonalak közös szakasza pedig a város ütőerének számító Fehérvári utca lett volna, amelyen a Tűztorony lebontását követőn már nagyobb biztonsággal javasolhattak villamos síneket, akár két párat is. Erre a vonalvezetési tervre kisebb módosítással egyébként néhány évvel később a Magyar Vasútforgalmi Rt. budapesti cég szerzett előmunkálati engedélyt mind Győr városától, mind a minisztériumtól. Ok — a Back Hermann-nál megismert elképzelés szerint — a Dunagőzhajózási Társaság kikötőjét a Felső-Duna utca — Széchenyi tér — Kazinczy utca vonalon akarták a hálózatba bekapcsolni.20 Leglátványosabb változásnak mindenképpen a külvárosok (Újváros, Nádorváros) bekapcsolásának igényét tekinthetjük. Nem véletlenül, hiszen az egy évtizeddel 17 BORBÍRÓ-VALLÓ, 1956. 259-262. o. 18 3. ábra a képmelléklet 148. oldalán. '■> MNL OL K 229 1894-8-93451. 20 GyVL IV.1402.C. VII. 1903/67. „A Magyar Vasúti Forgalmi Bank Rt. budapesti cégnek Győr sz. kir. város területén, s nevezetesen az I. cs. kir. szab. dunagőzhajózási Társaság kikötőjétől kiindulólag a Felső- Duna utcán, a Széchenyi téren, Kazinczy utcán, Baross utcán, a Baross hídon és a Hosszú utcán át a nádorvárosi vámházig, továbbá ezen vonalból kiágazólag, egyrészt a Kazinczy utcán, a Karmelita téren, Sétatéren és a Kossuth Lajos utcán át a vadászlaktanyáig, másrészt a Széchenyi téren, a Megyeház utcán, a Schwarzenberg utcán, a Császár utcán, a Budai úton esetleg a tervezett Árpád úton át a Kiskútig s végül a Vásárszer téren át MÁV pályaudvarig vezetendő rendes nyomtávú villamos vasútvonalon hivatali elődömnek az 1898. március 9-én 79084/97. szám alatt kelt rendeletével kiadott és legutóbb a múlt évi február 17-én 3520. szám alatt meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára újból meghosszabbítom. Budapest, 1901. március 22 (13395/1901. sz. Kereskedelemügyi Minisztérium rendele.t) 102
