Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

OROSS ANDRÁS: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19 -20. század fordulóján

Tervevetek a győri villamos megvalósítására ...

korábbi problémák, mint a Duna-parti, a Rába-parti kikötők összeköttetése a távolsági vasúttal megoldódott.21 A térképen is látható módon a Duna-partra állami beruházásként megépült a Duna-parti szárnyvonal, míg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút a Rábaparti rakodóállomáshoz épített ki vágányokat.22 A tervezett nádorvárosi és újvárosi vonalak nemcsak a külvárosi lakosság centrumba jutását, de az ott termelt áruk szállítását is megkönnyítették volna, a drágább és nehézkesebb szekerezés helyett.

2. Nágel Arnold győri és Panpie Sándor budapesti lakos tervezete. Nevezettek 1893-ban kaptak először előmunkálati engedélyt a minisztériumtól, azonban vonalvezetési tervük nem ismert. 1896-ban meghosszabbíttatták újabb egy évre engedélyüket, amely már nemcsak a villamosról szólt, hanem egy „nagyobb szabású elektromos áramfejlesztő telep létesítésére vonatkozólag” is, amelynek „célja lenne elektromos világítás, közúti vasút és erőátvitel czjljaira áramot szolgáltatni”. Ez tehát az első olyan biztos értesülés, hogy a közúti kötött pályás közlekedést a tervezők a mai értelemben vett villamosként képzelték el megoldani. Egyúttal ők is kértek és kaptak engedélyt a már említett Megyeház utcai vonalra, valamint a Homokgödör utcán a cs. kir. Dunagőzhajózási Társaság állomásáig, esetieg a Duna-part valamely alkalmas pontjáig vezetendő sínekre.23 Győr város polgármestere az előmunkálati engedély kapcsán jogértelmezési vitába keveredett a minisztériummal, pontosabban az egyébként Győr város országgyűlési képviselőjeként funkcionáló Baross Gábor miniszterrel. A minisztérium álláspontja szerint a kisajátítási törvény (1881:XLI. te.) 7§-a24 a tervezet esetében nem volt alkalmazható, hiszen az alispánt vagy polgármestert csupán egy község területén a helyi belforgalom céljából létesítendő vasutakra vonatkozó előmunkálati engedélyek kiadására jogosítja fel. Jelen esetben azonban ugyan a város területén lévő, de már létező vagy a kivitel valamely stádiumában lévő vasútvonalhoz, állomáshoz vagy vízi úthoz csatlakoztak a vágányok, ezért a törvényhatóság első tisztviselője előmunkálati engedélyt ki nem adhat. A minisztérium kifejtette, hogy' a sínek a Dunagőzhajózási Társaság kikötőjétől induló Du-2' A Duna-parti és Rába-parti vágányokra lásd MNL OL K 229 1889-9-8505., 1889-9-14306., 1891-7- 482., 1891-28-14452., a szeszgyári iparvágányra: Uo. 1898-11-10293.

22 MODELLVÁLTÓ 2011 V. fejezet 44., 45. forrás. A győri Rába-parti állomás és az alsó rakpart mentén lévő vágány használatát illetően a GYSEV és Győr város között szerződést kötöttek, amelynek főbb pontjai a következők voltak. Árvíz esetén a GySEV köteles volt eltűrni, hogy a hajókról az úton lévő kocsikra a felső vágányokon keresztül rakodjanak át, ezért előírták, hogy három vasúti kocsinál ne legyen több összekapcsolva. Megszabták továbbá azt is, hogy ezek a kocsihármasok egymástól négy méterre legyenek, a nyílások a lépcsőknél legyenek, hogy közlekedni lehessen az alsó rakpartra. Tűzbiztonsági szempontból kivételes esetekben a felső vágányokon való átkelés, vagy tűzoltás céljából tömlők elhelyezését a GySEV nem zavarhatta meg. Az alsó rakparti vágányokon csak akkor lehettek állandó jelleggel kocsik, ha azok legalább négy méterre voltak a lejáró lépcsők mellett. A felső vágányokon nem lehettek állandóan vasúti kocsik, csak a ki- és berakodások idején, maximum 48 óráig, különben a városnak joga volt elvontattatni azokat. Az ügyiratot lásd MNL OL K 229 1893-7-2806.

23 MNL OL K 229 1896-8-2407.

24 7. § „Az 1. §-ban elősorolt vállalatok terveinek előmunkálataira az engedélyt rendszerint a közmunka- és közlekedési miniszter adja meg. Községi utak építésénél, a csupán egy község területén helyi belforgalom céljából létesítendő vasutak építésénél, valamint azon esetekben, melyekben az 1. § 5., 6. és 8. pontjaiban elősorolt vállalatok csak egy község határára szorítkoznak: az előmunkálati engedélyt az illető törvényhatóság alispánja vág)' polgármestere is megadhatja. A 2., 3. és 4. §-ban elősorolt esetekben az előmunkálati engedélyt az illető törvényhatóság alispánja vagy polgármestere adja meg.”

103