Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
II. Győr város szabályrendeletei 1889–1909
II. GYŐR VÁROS SZABÁLYRENDELETEI 1889-1909 A városi tanács által gyakorolt sokrétű feladatkörön belül szabályozta Győr életének teljességét. A levéltár szabályrendeleteinek gyűjteményéből közölt válogatás a városi tanács munkájába, a közművek működésébe, az egészségügybe és a szociális gondoskodásba enged bepillantást. A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. tvc. értelmében a városi szabályrendeleteket minden esetben jóvá kellett hagynia az illetékes miniszternek (rendszerint a belügyminiszter), így elkerülhetővé vált, hogy egy felsőbb hatóság (pl.: a kormány) rendeletéit sértse a helyi szabályozás, amely a kihirdetést követően 30 napon belül lépett hatályba. A szabályrendelet elleni fellebbezéseket szintén a minisztérium bírálta el. Amennyiben törvény kötelezte a várost a helyi szabályozásra, akkor a kormánynak joga volt a nem megfelelő szabályrendelet helyett a saját maga által alkotott szabályozást érvénybe léptetni, amely egészen addig érvényben is maradt, amíg a város nem alkotta meg a felsőbb rendelkezésekkel is összhangban lévő rendelkezést. Az 1888-ban kiadott, a törvényhatóság működéséről szóló szabályrendelet segítségével a teljes városi tanács és a vele közvetlen kapcsolatban álló szervek (pl.: tiszti főorvos, rendőrfőkapitány, városi ügyészség, árvaszék, számvevőség, stb.) tevékenységi köre vizsgálható. A rendelkezés egyben kötődik a legjelentősebb dualizmus kori polgármesterhez, Zechmeister Károlyhoz is, hiszen a következő, a törvényhatóság működését szabályozó szabályrendeletet, 1905-ben adták ki, abban az évben, amikor visszavonult a hivatalos ügyek intézésétől. A közegészségügy szempontjából meghatározó lépésnek tekinthető Szentháromság Kórház felépítéséről 1892-ben döntött a közgyűlés, az intézmény átadására 1895-ben került sor. Kisebb részben még a mai napig is ebben az épületegyüttesben található az intézmény jogutódjának tekinthető Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a névadó korabeli tiszti főorvos szintén ebben a korszakban játszott meghatározó szerepet a város életében, és tett szert országos hírnévre is. A népkonyháról és a közsegélyezés rendszeréről közölt szabályrendelet a korabeli szociális gondoskodást mutatja be. 63
