Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula minden következmény nélkül álmodozni is. A vásárlást, legalábbis a ter- vezgetések és az álmodozások szintjén kivitték az áruház épületéből, és megpróbálták a modern polgár életmód elemei közé illeszteni. Bármikor lehetett ugyanis 5-10 percnyi szabadidőt fordítani egy álombéli vásárlásra. Ugyancsak új és csak az áruházakra jellemző marketing elv volt a nemek közötti szigorú különbségtétel. Kiemelten figyelmeztettek a nőknek és a férfiaknak szánt árukra. Legalább ilyen fontos elv volt a technikai újdonságokra való gyors reagálás, és a bennük rejlő üzleti lehetőség kihasználása. Az áruház telefonszámát előszeretettel közölték, sőt egy esetben maga a háromjegyű szám jelentette a hirdetés központi elemét. Egy másik esetben magát a villanyvilágítást tették a felhívás központi elemévé. Találkoztunk olyan megoldással is, ahol nem a különféle árucikkeket tüntették fel, hanem azt a filozófiát, amire a cég tevékenysége épült. Az elv igen egyszerű volt: „kevés haszon, nagy forgalom és pontos kiszolgálás”. Ehhez még azt is hozzátették, hogy a bevásárlás egyszerűsítésére a megrendeléseket telefonon is lehet intézni. Ebben az esetben tehát nem a termékeket reklámozták, hanem magát az új üzlettípust. Ehhez kapcsolódott még egy ugyancsak kiemelendő újítás. A kiskereskedőkkel szemben az áruknak igen gyakran nem a használati, hanem a szimbolikus értékét hangsúlyozták. Az új ruhák, a mostani nyári idényre vásárolható napszemüvegek és napernyők azért értékesek, mert divatosak, újdonságok és meglepetések. A jelentős számú, professzionális szinten megkomponált hirdetés az árubőséggel és az olcsó árak csábításával az emberek gondolkodásának a részévé vált. Felhívta a figyelmet arra, hogy követni kell a divatot és állandóan váltani, változtatni kell: a hatalmas kínálatból a saját egyéniségem szerint tudok választani. Tudatosították, hogy az emberek önértékelése már megvásárolható, mások értékítéletét nem kis mértékben a birtokolt tárgyak jelölik ki, amihez már nemcsak az elit, hanem mindenki hozzáférhet. A sikeres modellváltó város a 20. század elejére teljesen megváltozott. A megújulást elindító és kiteljesedő győri gazdasági és politikai vezető réteg egy fél emberöltő alatt teljesen átformálta a település fizikai és mentális képét. A sikeres kereskedővárosból sikerre ítélt modern gyáripari város lett minden szerkezeti és életmódelemével együtt. Átformálódott a városi tér. A Belváros centruma képviselte a 20. századot, míg alig pár száz méterre élt még a 19. századi Győr is. 62
