Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város reskedőkhöz képest megtervezett gyakorisággal bombázták az olvasók. Felismerték, hogy az árunak elsőként az ember fejében kell jelen lenni, amit a megragadó és figyelemfelkeltő megkomponálás mellett a stabil tájékoztatással lehet elérni. Végül a legjelentősebb újdonságnak azt tartjuk, hogy a hirdetéseket tudatosan tervezték és az igényeknek megfelelően állandóan módosították. Sőt, a legtöbb esetben már tetten érhető az igények felkeltése is. Az állandó és átgondolt változtatásokkal sikerült elérni, hogy a már-már tolakodó gyakoriság ellenére sem lehetett őket megunni. A négy áruház közül a legtöbbet és a legváltozatosabb módszerekkel Beck Jakab reklámozott. Ebben az időben még minden áruház a tulajdonos nevét viselte, de ennek a szerepe mégis más volt, mint a kiskereskedőknél. Ez utóbbiaknál ugyanis a név volt a legfontosabb (a legnagyobb betűvel szedték) és ezt követték az áruk. Az áruházak esetében viszont valamilyen reklámfogás volt a hirdetés központi eleme (leértékelés, újdonság, villanyvilágítás, minden hölgy szeret pénzt megtakarítani), ezt követte a termékek részletes felsorolása, igen gyakran az árral együtt, majd az áruház neve. A sorrend néha felcserélődött, de a kiemelt elem mindig az áruk bő választéka és az ehhez kapcsolódó csábító üzenet volt. A tulajdonos neve inkább csak földrajzi iránypontként szolgált. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a vásárlást megtervező látogató elsősorban áruházba akart menni, míg a kiskereskedők esetében elsősorban egy meghatározott személyhez. Beck áruháza egy év alatt több mint háromtucat hirdetést jelentetett meg 19 különféle változatban. A szerkesztés elve az volt, hogy kiemeltek egy- egy szempontot és minden információt ennek rendeltek alá. Az egyik ilyen elv a már meglévő vásárlói szokások kihasználása és felerősítése volt, a farsang, a bérmálkozás és a karácsonyt megelőző vásárlások időszaka. Ezekhez a hagyományos ajándékozási alkalmakhoz azonban mindig valamilyen újdonságot kötöttek. A változás igénye, az új iránti vágy a modern, 20. századi nagyvárosi polgár egyik feltűnő tulajdonsága, amihez még az új tárgyak birtoklásának a kívánsága kapcsolódik. Ezt csak kicsit kellett gerjeszteni, hogy ígéretes profitforrássá váljon. A győri lakossággal - a nyilvánosság szintjén — először az áruházak ismertették meg, hogy figyelni kell a változásokra, követni kell a divatot és figyelni kell mások visszajelzésére. A következő reklámozási módszer az áruház üzleti filozófiájának hangsúlyozása volt. Ez az olcsóságot és a nagy választékot jelentette, ami mindig csak felsőfokban volt olvasható. A kedvelt jelzők mellett (legolcsóbb, legnagyobb választék) gyakran jeleztek 50, sőt 75%-os „árlejtést”. Megjelentek a ma már jól ismert katalógusszerű hirdetések, ahol egy csomó termék nevét tüntették el áraikkal együtt. Ez a tájékoztatási forma szinte virtuális vásárlásra késztette az olvasót, továbbá megteremtette azt a lehetőséget is, hogy a reklámok olvasgatása kellemes időtöltéssé váljon és egy otthoni karosszékben meg lehetett tervezni a vásárlást, de lehetett 61
