Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula budapesti orvosok és fogorvosok hirdetéseit. Helyi társaikkal ekkor még nem találkoztunk. Harmadik elemként megemlíthetjük, hogy 1889 áprilisában jelent meg először a kifejezetten a tavaszra hivatkozó divatreklám. Megfogalmazása igen dagályos, ami a mai embert nemcsak mosolygásra készteti, hanem még riasztó is számára. Ugyancsak a századforduló környékén figyelhető meg egy sajátos jelenség, ami a reklámok számának és nagyságának az arányában érhető tetten. Azt tapasztaltuk, hogy esetenként a Győri Hírlap terjedelmének már akár 40%-át a reklámok foglalták el, ami éves viszonylatban némileg több mint 3000 hirdetést jelentett. Feltűnő volt a különbség a helyi kiskereskedők hirdetéseinek és az országos terjesztésű cégek reklámjainak a felületi aránya között. Ez nemcsak az anyagi kondícióval magyarázható, hanem sokkal inkább a reklám felépítésének a szerkezetével. Jó példája ennek, hogy az áruházak kezdeti 3,7%-os megjelenési pozíciója a képi felületek 10%-át birtokolta. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a pesti cégek hirdetései a képi felület akár 30%-át is elérhették. A későbbiekben még jobban szétnyílik a különbség helyi kisvállalkozók szolid terjedelmű hirdetési felülete, valamint a helyi nagyvállalkozók és az országos termék- reklámok igen csak megnövekedett térkitöltése között. Az álmok és az új életmód árusítása Mint már említettük, az 1890-es évektől egy új kifejezés bukkant fel a Győri Hírlap reklámvilágában, az áruház. Először a brünni és a budapesti hirdetések után, 1897-ben már négy vállalkozás nevezte így magát. Sajnos levéltári forrásokat nem találtunk róluk, de azt tudjuk, hogy három vállalkozást, közöttük a legjelentősebbet is a győri kereskedői elit egyik tagja alakította. A Perl család a város egyik legtehetségesebb vállalkozófamíliája volt. Jellemző volt rájuk a sok lábon állás, és mindig azokban a szektorokban találkoztunk velük, amelyek a legtöbb hasznot hozták. Az evangélikus vallású család tagjai egymást segítő és kiegészítő módon dolgoztak. Láttuk őket ügyvédként, cégvezetőként, szállítmányozási vállalkozóként, igen korán érdeklődtek a részvénytársaságok iránt és most elsőként vállalkoztak egy áruházi jellegű üzlet nyitására. Természetesen, Győr esetében nem szabad ezt az üzletet a párizsi Bon Marchéval, de még a fővárosi rokonokkal sem összevetni. Az üzletek helyének a felkutatása alapján úgy véljük, sokkal inkább egy némileg kibővített szatócsboltra lehet gondolni. A reklámkultúra azonban teljesen eltért a hagyományos kiskereskedőkétől. Ebből következik, hogy az eladás technikája minőségileg is újat hozott a város életében. Reklámstratégiájuk első elemeként azt emelhetjük ki, hogy egész, legfeljebb félha- sábnyi felülettel dolgoztak. Ez azt jelentette, hogy míg a szomszédos oldalakon 8-15 reklám szorongott, addig az áruházak információit lehetetlen volt nem észrevenni. Másik újításnak azt tekinthetjük, hogy a kiske60
