Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város elhanyagolható tételként szerepelt egy Odol fogpaszta és fogkefe és egy Apolló arckrém is. Ez utóbbit kifejezetten szépító'szerként ajánlották, korántsem olcsó áron. A két kiadás együttesen (7 korona 40 fillér) közelítette a francia órákért kifizetett 10 koronás összeget. A kiskereskedőit szisztematikusan alig-alig hirdettek ebben az időszakban. Többen feltűntek még ugyan eléggé átgondolatlan és szórványosan megjelent hirdetéseikkel, de ez a réteg alig reklámozott. Egyedül két, hosszú távon sikeres és gazdag (a hetven legnagyobb adót fizetőit között találjuk őket) kiskereskedő nagyon tudatosan felépített hirdetéseivel találkozhattunk. A századfordulóhoz közeledve három változás ötlik szembe. Egyrészt megjelentek a technikai eszközök első fecskéi, mint a házi telefon és a mosógép. Ez utóbbi 1888 februárjában tűnt fel először. Ezt az újdonságnak tekinthető gépet Weininger Antal, az adólisták 70-es mezőjének közepén elhelyezkedő kereskedő árulta. Vagyoni állapotából arra következtethetünk, hogy a kis forgalom nagy haszon elve alapján Győr legtehetősebb csoportjait szolgálta ki. Ezt bizonyítja a mosógép borsos ára is. Ezt követően ezt a technikai eszközt igen gyakran hirdették, nagy erővel kívánt megtapadni az újság lapjain és így az emberek fejében is. Előnyei között megemlítették, hogy időt, anyagot és fűtést takarít meg, továbbá kiemelték a könnyű kezelését és a mosás kiváló minőségét. Nézzük meg részletesebben, milyen érvekkel próbálták meggyőzni a gépi mosás előnyeiről a győri polgárokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy tíz mosónő munkáját végzi el, továbbá fontosnak tartották, hogy a mosás gyorsaságát számokkal bizonyítsák. Kiemelték, hogy nem egészen 10 perc alatt 60 zsebkendőt, 8 inget, vagy 30 db asztalkendőt mos ki. Fontos szempont volt még a takarékosság hangsúlyozása. (A mosás költségeinek 50%-át lehet vele megtakarítani.) Másutt egy máig kedvelt csábítást alkalmaztak, amelyben egy jól ismert, közkedvelt és véleményformálónak ítélt polgár igyekezett meggyőzni az embereket a gép előnyeiről. Találkoztunk a győri gőzhaj ótársulat felügyelőjével (technikai szakember), aki az eszköz könnyű kezelését, a tiszta mosást hangsúlyozta, továbbá azt, hogy egyáltalán nem rongálja a ruhát. Az ajánlók körében volt még Győr egyik ismert ügyvédjének a felesége (a szövegben kiemelték a férj foglalkozását), aki a gyorsaságra és a takarékosságra helyezte a hangsúlyt. Eszerint annyi időt, tüzelőt és mosóanyagot lehet vele megtakarítani, hogy a gép egy év alatt „kifizeti” magát. Kuriózumnak tartjuk még 1888 novemberében az első villanyizzó előbukkanását. Ez olyan próbálkozás volt, ami tartósan 20 évig nem tudott megtapadni a reklámok világában. A polgári életmód második elemeként felerősödtek a tisztaságra és egészségtudatra utaló felhívások is. Ez a két elem itt még nagyon együtt mozgott. Korántsem megelőzésként ajánlották ezeket a termékeket, hanem sokkal inkább a már meglévő bajok orvoslásáról szóltak a felhívások. Feltűnő, hogy a századforduló környékén nagyon gyakran olvashattuk a 59
