Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város lámokat valószínűleg nagyobb reklámcégek helyezték el. Ha gyó'ri kiskereskedő reklámozta ugyanezt a terméket, akkor mindenekelőtt a vállalkozó ismeretségét és kedveltségét próbálta a reklám megalapozni, vagy életben tartani. Hasonló kettősség figyelhető meg az áruházakban és a kiskereskedőknél egyaránt kapható termékekkel. Az áruházak nem ritkán egész hasábos hirdetései olvasmányosak voltak és szinte önálló életet éltek. Elsősorban nem a használati, hanem a szimbolikus értékeket hangsúlyozták. (Vegye meg, mert most ez a divat; ezt a terméket Ön is megérdemli; különleges egyedi termék stb.) A kiskereskedők esetében az áru puszta nevének a feltüntetése mellett a vállalkozó személye, tekintélye és múltja volt a hangsúlyos. Arra is találtunk példát, hogy az áruházak reklám technikája hatott a kiskereskedőkre is. Feltehetően forgalomnövelő hatást éreztek ebből a váltásból. Vizsgálati szempontjainkat minden esetben egy tágabb fogyasztástörténeti háttér jellemezte. A reklámok hatása ugyanis már a kezdetekben igen sokrétű volt. Ezt bizonyítja, hogy napjaink marketingjének elemzési módszerei már a 100 évvel ezelőtt megjelent hirdetésekre is kiválóan alkalmazhatónak bizonyultak. A hirdetések, amennyiben csak árut vagy szolgáltatást próbálnak eladni, bármennyire látványosak is, a megjelenítés eszközei, nem igazán hatásosak. Már a 19. század végén felismerték, hogy azok a hirdetések a legjobbak, amelyek a vásárlók problémáira adnak megoldást. Legjobb példa erre a mosógéphirdetés. Közismert, hogy a korabeli nagymosást másfél-két havonta végezték. Még egy közepesen tehetős győri polgárcsaládnak is nagy gondot okozott olyan mennyiségű ing- és fehérnemű készlet felhalmozása, amely ezt az időtartamot kibírta. Arról nem is beszélve, hogy a nagymosás igen időigényes folyamat volt, ami még cseléd és mosónő bevonásával is felbolygatta a család életritmusát. Az első mosógépreklámok éppen ezekre a gondokra próbáltak megoldást kínálni. Ugyanez vonatkozik az első villanyizzók hirdetéseire is. Az áruházak jelezték, hogy most már nappali fény fogadja a vásárlókat az esti órákban is, továbbá egy jól felépített reklámlánc (több, egymásra épülő, ugyanolyan technikával megkomponált hirdetés) a lakások villany- világításának az előnyeit, pontosabban a világítás hiányából fakadó problémákat emelte ki. Mégis azokat a reklámokat tartjuk a legsikeresebbeknek, amelyek új szokásokat honosítanak meg, új életmódot, vagy annak egy-egy elemét adják el. Egy adott termékről ugyanis a megváltozott viszonyok között könnyen le tudnak mondani az emberek, megrögzött szokásaikról azonban korántsem. Ha valaki rászokott a rendszeres tisztálkodásra és annak elsősorban nem egészségi, hanem társadalmi szempontjai épültek be az értékrendszerébe, akkor egészen biztosan kitart szokásai mellett. Nagyon jól nyomon tudtuk követni, hogy a szappanok, fogpaszták, arcápoló krémek hirdetései a gyógyszertárakból fokozatosan átkerültek az üzletekbe. Először még a rendszeres tisztálkodás egészségre gyakorolt hatását emelték ki, később azonban az ápoltság már a társadalmi megjelenés és a polgári identitás részévé vált, már a reklámokban is. Bálokra és egyéb társasági megjelenésre külön ajánlottak szépítősze57
