Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Szakái Gyula négy lépésenként egy-egy vállalkozásba botlott a korabeli járókelő. Ezek többnyire utcafrontokon jelentek meg, de a tágas kapubejárók - a kerék­vető kövek egy szekér szélességét jelölték ki - láthatóvá tették a belső udvarokba szorult kisebb vállalkozásokat is. A Baross, a Deák és a Király utca ugyancsak az integráns belső városi tér képét idézte. A szigeti részen elhelyezkedő Kossuth utca viszont önálló városrészként (valójában ez csak 1905-től igaz) élte a maga igen csak mozgalmas életét. A fő bevásároló központot mindenképpen a Baross utca jelentette. A Baross utca kereskedői Kézmű-, rőfös kereskedők 12 Rövidáru kereskedőit 10 Divatáru kereskedőit 8 Borbélyok 7 Fűszer kereskedők 6 Cipészek, cipőkereskedők 6 Díszmű kereskedők 5 Ékszerész-órások 5 (Csak az öt, vagy az annál több vállalkozások számát emeltük ki.) Az idős győriek még mindig emlékeznek Königsberg Gusztáv fűszerke­reskedőre, Halbritter Antal hentesre, Sándori Nándor vaskereskedőre, Wollner Miksa ruhakereskedőre, vagy Opitz Gusztáv órás- ékszerészre. A Deák utca már sokkal szolidabb életet élt a maga 71 jegyzett vállal­kozásával. A városi kollektív memória azonban még mindig őrzi Lelóczky Gyula cukrász, Glück József fényképész, Viola Mihály mészáros nevét. A régi gabonakereskedő családok, mint a Keppich és a Winkler família még mindig jelen volt az utcában. A Király utca, rövidsége ellenére, ugyan­csak intenzív vállalkozói életet élt. Itt talált otthonra a Gerő testvérek, valamint Abonyi és Szóbél áruháza, hat rőföskereskedés, valamint öt szabóvállalkozás. Az Andrássy út képviselte a Belvároshoz köthető vál­lalkozások szolidabb vonalát. A napi igényeket kielégítő kereskedők és iparosok itt már sokkal kevesebben jelentek meg. Fűszerkereskedő és férfiszabó mindössze egy volt, ellenben volt kilenc építőipari vállalkozás. A századfordulót követően a Kossuth utca a virágkorát élte, hiszen 170 vállalkozást találtunk 55 foglalkozási csoportban. Amíg a Belvárosból a századforduló idejére a tradicionálisnak tekinthető vállalkozók már kivo­nultak, addig ezen a tájékon még bőven megtalálhatjuk őket. Tizenöt szatócsot, 14 cipészt, 13 vendéglőt és kocsmát számoltunk össze. Igazi kis­polgári városrész alakult itt ki. Bizonyítja ezt, hogy mindössze egy-egy cukrászt, divatáru kereskedőt, gyümölcskereskedőt, kávéházat és szállo­dát találhatott a korabeli ide érkező látogató. Az érintett utcák vallási megoszlását vizsgálva érzékelhető, hogy a szá­zadfordulóra a zsidó származású vállalkozók egyre közelebb kerültek a 54

Next

/
Thumbnails
Contents