Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város Belvároshoz. Valószínűsíthető arányuk az Andrássy úton 40%, a Király utcában 27%, míg a Deák utcában 25% volt. A reprezentatív Baross úton mindössze 16% a zsidó üzletek aránya. A kispolgárosodó szigeti városrészben a zsidó vállalkozások száma 10%-ra volt tehető. Természetesen ezen a városrészen sokkal több zsidó élt, de a reprezentatív üzletek száma mégis csekély volt. A polgári reprezentáció további színtere a reklám58 A történettudomány mindmáig kevés figyelmet szentelt a reklámok világának és az ebben rejlő információknak. Természetesen voltak úttörő kísérletek és ma is folynak kutatások, mégis meglepően kevés feldolgozás olvasható ebben a témában. Azért tartjuk — tarthatjuk - ezt sajnálatosnak, mert egyrészt a vállalkozástörténet, másrészt az életmódtörténet kiváló kiegészítő forrásként tudná használni a reklámokat. De gyakran előfordul az is, hogy egyéb források hiányában a reklámokból tudjuk meg a vállalkozás megindulásának idejét, helyét és jellegét. Győr esetében pl. az áruházakról semmilyen egyéb adat nem maradt fenn, mindössze a reklámok tájékoztatnak arról, mikor jelent meg ez a kereskedelmi forma, kinek a nevéhez köthető, és mivel foglalkoztak. Egy esetben pedig egy nehézséggel küzdő egyéni vállalkozás anyagi sikert hozó ötletét tudtuk bizonyítani a reklámok segítségével. A kékfestés, kelmefestés, majd vegy- tisztítás útját végigjáró, egyébként igen innovatív vállalkozó reklámtevékenysége által tudtuk nyomon követni egy állandóan megújuló és sikeressé váló iparos útját. Az is feltűnt, hogy a tartósan sikeres vállalkozók nevével az általunk elemzett újság hasábjain igen sűrűn találkoztunk és kereskedelmi mentalitásuk - amit más forrásból is megismertünk - igen jól követhető volt reklámjaik elemzésével. Sőt, arra is volt példa, amikor egy kereskedő éppen egy országos konkurrens cég reklámjainak a hatására változtatott üzleti módszerein. A vállalkozói magatartás vizsgálata mellett a fogyasztási kultúra megismerésének, de bátran mondhatjuk átalakításának is fontos szereplői a reklámok. Ha tömegesen vizsgáljuk a hirdetések időbeni alakulását, a történész számára a fogyasztási szokások változásának a folyamata kiválóan megragadható. Egy új iparcikk, élelmiszer, higiéniai termék tömeges felbukkanása, tartóssága vagy akár eltűnése sokkal többet jelent, mint a kereskedelmi termékek változása. A hagyatéki leltárakból, üzleti leltárakból, vagy visszaemlékezésekből egy-egy esetben nyomon tudtuk követni a fogyasztói kultúra helyzetét és állapotát, ami igen nagy hasonlóságot mutatott a helyi újság reklámjaival. A 19. század végén már rengeteg reklámhordozó jelent meg. A fizetési blokkok hátoldalát, a legkülönbözőbb helyi kiadványokat, plakátokat, üz- 38 38 A fejezet a Győri Hírlap reklámanyagának kvantitatív és kvalitatív elemzésére épül. 55