Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város 10. táblázat A Szeszgyár és Finomító Rt. Vezetőségének foglalkozás-összetétele Gabonakereskedő 53,3% Földbirtokos 16,5% Magánzó (egykori terményés állatkereskedő) 10,8% Ügyvéd 8,6% Jogász, vezető hivatalnok 6,5% Gyáros 4,3% Összesen: 100,0% Forrás: A cégbírósági anyagra alapozott saját szerkesztés. Az igazgatósági tagok között kizárólag csak olyan győri polgárokat találtunk, akiket az adólisták elejéről ismerünk és a különféle vállalkozások indításánál is megtalálunk. Kirajzolódik tehát egy helyi multipozicionális elit, aminek feltérképezésére a fejezet végén teszünk kísérletet. Az alapítókkal együtt az első évben 62 befektető jegyzett részvényt. Foglalkozási megoszlásuk egyaránt tükrözi a korabeli győri polgárság gazdasági erejét és befektetői hajlandóságát. 11. táblázat Az első évben (1884) részvényt jegyzettek megoszlása Terménykereskedő 36,3% Fűszerkereskedő, sütő 15,1% Mérnök, gazdasági alkalmazott 10,6% Földbirtokos 6,0% Ügyvéd 6,0% Bankár 4,5% Háztulajdonos 3,0% Vaskereskedő 3,0% Vendéglős, szállodatulajdonos 3,0% Ismeretlen 12,5% Összesen: 100,0% Forrás: A cégbírósági anyagra alapozott saját szerkesztés. Ezek az arányok csak minimálisan változtak az évek során, így lényegében stabilnak tekinthetők. Feltűnő, hogy a tradicionális elit (terménykereskedő, földbirtokos, háztulajdonos) 45,3%-os, kétségtelen dominanciája mel31
