Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Győr a modellváltó város

rel - váltani kereskedéstől az ipari üzemek létesítése felé. A kisebb margarin- és szappangyára után tevékenyen vett részt az első győri, részvény- társasági formában alapított szeszgyár létrehozásában.

Az 1880-as évekre gyáralapítási akarat uralkodott el a győri elit mértékadó köreiben. A vállalkozó társadalom napilapja, a Győri Közlöny állandóan felszínen tartotta ezt a hangulatot. >rAki városunk fejlődési viszonyait figyelemmel kíséri, az csakhamar meggyőződhetik arról, hogy még szellemileg haladásnak indultunk, anyagi tekintetben mindinkább a megsemmisüléssel fenyegető tespedés örvénye felé sodor bennünket részint a balsors, részint pedig a kereskedelmi élet ezer és ezer hibái- és hiányosságaival.” Az okokat keresve erőteljes önkritikát fogalmazott meg a cikk írója, amikor kijelentette: „...de rajtunk annyira erőt vett a fáradtság és a közönyösség, hogy a rendelkezésre álló eszközöket sem használjuk fel kellőképpen a veszély a pangás elhárítása tekintetéből. Mindent felülről várunk; de magunk kezet karba téve, lessük, várjuk a jó szerencsét, mely ugyancsak kerülget bennünket. ”. Kiutat a vállalkozók összefogásában lát. Nem általános egyesületi tömörülésről beszél, hiszen ez már korábban megtörtént „hanem - írja kiemelt betűkkel - hogy a tőkés kereskedők egyesüljenek bizonyos vállalatok keresztülvitele ügyében, alapítsanak gyárakat, lépjenek összeköttetésbe a bel- és külföldi kereskedőkkel, így pénz szivárog be hozzánk, száz és száz szegény ember munkát kap és emelkedik a jólét a virágzás”. A cél kijelölése és az erők összefogása, napjaink szó- használatával a vállalkozók kohéziója jelentheti csak a jövőt. Már működő gyárak konkrét bemutatásával üzente az olvasóknak: „Győr anyagi felvirágoztatásához gyárak szükségesek. ”19

Fél évtized múlva a helyi nyilvánosság már legalább húsz gyárat sorolt fel.20

Gyárosok:

Enyvgyáros:

Weisz Ignácz, Szarvas utcza 264. Gazdasági gépgyárosok:

Milanovits János, Városház utcza 79. Negro Béla, Deák utcza 36.

Putz János, Országút 91/110.

Stadl Károly, Városháza utcza 391. Gőzmalom:

Back Herman, tulajdonos, Hossz utcza 211. Benesch Vincze, bérlő, Gőzmalom 192. Gyufagyáros:

Neubauer Károly, Kálvária utcza 76. Keményítőgyárosok:

Blöttl Frigyes, Vásártér 224. Schwarczkopf József, Lakatos utcza 185. Kocsigyáros.

Christen Ferencz, Fehérvári utcza 5.

Olajgyáros:

Kohn Adolf, Öreg utcza 54.

Pálinka- és eczetgyárosok:

Neubauer Lajos, Templom tér 48. Schlesinger Hermann fiai,

Öreg utcza 57.

Wittmann Mór, Templom tér, 34. Sörfőzde:

Deutsch József, Öreg utcza 59. Szikvízgyárosok:

Mayer Péter, Megyeháza utcza 101. Ott Ernő, Kármelita tér 64. Zaradnik Simon, Szarvastöltés 31/d. Téglagyáros:

Brandtner Nándor, Fő utcza 66. Tésztagyáros:

Nagy Mihály, Fő utcza 318.

19 Városunk anyagi érdekei (1884) (Csatár aláírással) Győri Közlöny, január 2. 1. o.

20 Legújabb Nagy-Gyó'ri Naptár (1876) 157. o.

27