Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula Gyáralapítási technikák Történeti irodalmunk mind ez idáig kevéssé figyelt a gazdasági modellváltások regionális, vagy még ennél is kisebb, városi léptékű sajátosságaira. Az okok egy része minden bizonnyal a tudományon kívül keresendő, hiszen Magyarországon a nagy modernizációs ugrások (vagy kísérletek és remények) mindig összekapcsolódtak a politikai változásokkal. Legyen ez a kiegyezés, az államosítás, vagy közelmúltunk privatizációja. A nagy politikai felhőjátékokhoz kapcsolódó narratívák eltakarták a kis lokális életterekhez köthető változásokat. Napjaink összehasonlító példái és az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló történeti tények bizonyítják, hogy a modernizáció elsősorban nem a gazdaság makrome- chanizmusainak a terméke. A Magyarországon is gyakran hivatkozott Alan Macfarlane több könyvében meggyőzően bizonyította, hogy az értékek, mentalitás és az emberi kapcsolatok megváltozása miképpen készítette elő az ipari forradalmat. A már idézett Brigitte Berger egy esettanulmánya ugyancsak megerősítette, hogy az egységesnek látszó modern ipari kultúra a háztartások ezreinek a megváltozott szokásrendjében gyökerezik. Győr modern gyáriparának a megteremtése és előzményei ugyancsak alátámasztják ezeket a véleményeket.21 A két világháború közötti időszakban az iparvárossá válás teljesítményét a település történetét elemző helyi szerzők a győri vállalkozók aktivitásának, ügyességének tulajdonították. A második világháború után ezzel a problémával sokáig nem foglalkoztak. Hosszú hallgatás után ez a kérdés az 1960-as évek közepén merült fel újra, Vörös Károly jóvoltából. Vörös egy nagyobb kutatás keretében elemezte Győrnek a kereskedelmi központtól az iparvárosig tartó fejlődési útját. Vizsgálatainak első összefoglaló eredményeit 1971-ben publikálta egy terjedelmesebb tanulmányban. A város legtöbb adót fizetőinek a foglalkozásszerkezetét áttekintve egy érdekes ellentmondásra figyelt fel. Az 1910-es években már igencsak karakteresen formálódó győri gyáripar képviselőit, súlyukhoz mérten csak kis számban találta meg a virilis jegyzékekben. Ebből az adatból és a gyáralapítók életútjának hiányos forgácsaiból arra következtetett, hogy a modern gyáripart szinte kizárólag a Győrbe érkezett vállalkozók hozták létre. Megerősítette véleményét egy 1906-os tantiéme-adó- (osztalékadó-) kimutatás, amelyben ugyancsak kevés győri polgár nevével találkozott. Ismerve a város iparpártoló politikáját — noha részleteiben nem elemezte és nem is hivatkozott rá —, kézenfekvő következtetésnek tűnt a városba érkező idegen tőke erőteljes felértékelése. 21 Szakái Gyula (2002): Vállalkozó gyó'ri polgárok 1870-1940. L’Harmattan, Budapest. 28
