Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula jószág számára. Ez a technika fajtaváltást is lehetővé tett. Az Alföldről és a közeli Bakonyból beszerzett mangalicák akár duplájára is hízhattak, mint a korábbi fajták. Ez a kereskedelmi modellváltás megerősítette a piacok átrendeződését is. A soproni piac az osztrák kereskedők nyomására átkerült Bécsújhelyre, a kőbányai konkurrencia, pedig egy súlyos sertésvész miatt esett ki. Győr kereskedelmi szerepkörének az összeomlása tehát korántsem volt lavinaszerű. Vállalkozók tucatjai és munkások százai foglalkoztak ezzel a területtel. Ha nem is olyan nagy mértékben, mint korábban, de tőke és jövedelem képződött, ami építkezések és fogyasztás formájában, a városban hasznosult. A legutolsó sertéstelep épületei - nyilván megváltozott funkcióval - még a 2000-es évek elején is láthatók voltak a régi Pápai út mellett. A modellváltás útja A hátrányelhárításban igen jó teljesítményt nyújtó győri gazdasági és politikai vezetőrétegek energiái azonban kimerültek. Vörös Károly így írt erről: „A terménykereskedelemben így a régifajta spekuláció, még a város gabonakereskedelmét az 50-es évek végéig jellemezte, hovatovább feleslegessé vált, illetve továbbfolytatása bizonytalanná lett, és igen nagy tőkeerőt igényelt. ”18 A megváltozott viszonyokra már nem lehetett a régi módon reagálni. Az új helyzet új megoldási módokat követelt. A kiút pedig a modern gyáripar megteremtése volt. Nem volt ez teljesen újdonság, hiszen gyári jellegű üzemek már működtek a városban. A szakirodalom és a helyi emlékezés Stádel Károlyt tekinti a győri gyáripar megalapítójának. Míg apja céhes műhelyében sajátította el a szerszámkovács-mesterség alapjait, az akkor kötelező külföldi vándorútja során megismerkedett a gyáripari szervezettel, sőt 1839-ben géptanból diplomát szerzett. Azért tartjuk fontosnak ezt kiemelni, mert később ez lesz a győri vállalkozók tipikus karrierútja. Egyszerű kezdés, külföldi tapasztalat, magasabb iskolai végzettség (diploma), majd a tudás itthoni felhasználása. Stádel számára 1862-ben engedélyezték a szabadalommal védett „gyár” megnevezés használatát. A terménykereskedelemhez is kapcsolódnak győri üzemek, mint Thoma János hengermalma, amit egy tulajdonváltás után Back Herman vett át, és amely később anyagi alapját biztosította egy textilgyárnak. A mező- gazdasághoz kapcsolódó másik élelmiszer-ipari ágat az olajgyárak jelentették. Kohn Adolf 1851-ben alapított olajgyárát nemsokára félszáz munkással dolgozó, külföldön is jegyzett üzemmé fejlesztette. Terméke az 1880-as időben keresett cikké vált, nemcsak az osztrák, de a távolabbi olasz és svájci piacokon is. A Kohn család már régóta ipari tevékenységgel foglalkozott, ellentétben Stirling Tóbiással, aki elsőként próbált - siker18 Idézi Vörös Károly: i. m. 329. o. 26
