Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VII. Győr város építkezései, beruházásai 1861–1916
Győr város építkezései, beruházásai 3. végül a falakba beépülő világító testek és a kávéházi berendezés és bútorzat azon részeinek költségei, melyek az épülettől rombolás nélkül el nem választhatók. A b) pont alatti kályhákat és kandallókat illetőleg Keller Gábor kötelezi magát, hogy úgy ezeket és pedig az épületben létesülő helyiségek rendeltetésének megfelelő kivitelben, méretekben és számban, valamint a kávéházi és emeleti konyhahelyiségekben a takaréktűzhelyeket szintén rendeltetésszerű kivitelben saját költségén felállítani fogja s ebből kifolyólag feljogosítja a város közönségét, hogy a fenti pontok szerint az előre nem látott kiadások fedezetére letett összegből ezek létesítésének költségeit is kiegyenlíthesse; egyben ezen kályhákra, kandallókra és takaréktűzhelyekre nézve kötelező erővel kijelenti, hogy azok, mint az épület tartozékai, felállításuk időpontjától kezdve szintén minden megtérítési kötelezettség nélkül, a város közönségének tulajdonát fogják képezni. A c) pont alatti falba beépülő világító testeket továbbá a kávéházi berendezés és bútorzat azon részeit illetőleg, melyek az épülettől romolás nélkül el nem választhatók, Keller Gábor kötelezóleg kijelenti, hogy a neki kávéházi célokra bérbeadandó földszinti helyiségek berendezését és bútorzását saját költségén fogja eszközölni, és ezen berendezés bútorzat előbb említett részeit mint alkalmazásuk folytán az épület tartozékaivá való részeket bérleti szerződésének megszűnte után minden ellenérték nélkül a város közönségének tulajdonában fogja visz- szahagyni. Felek nagyobb világosság kedvéért megjegyzik itt, hogy csillárok és egyéb elhelyezett, de nem fixen beépített világítótestek nem mennek át a város közönségének tulajdonába, hanem csakis a vezetékek és a falsikokba sülyesztett világító- testek, hasonlóképen nem mennek át a város közönségének tulajdonába a látszólagosan beépített bútorok, melyek azonban mégis minden különösebb nehézség nélkül kiemelhetők. A tervezés és művezetés költségei, melyek a fentebb előirányzott építési költségekben szintén nem foglaltatnak bent, ugyancsak egyedül és kizárólag Keller Gábort terhelik a közötte s az általa alkalmazott műépítész között létesülő megállapodáshoz képest s ily költségek cimén a város közönségére semmiféle fizetési kötelezettség nem hárulhat. Ellenben az építési tervek a város közönségének kizárólagos tulajdonát képezik. Amennyiben a Keller Gábor által vállalatba adott építkezési munkálatok bármely okból abbahagyatnának vagy 30 /harminc/ napon át szünetelnének, jogosítva lesz a város közönsége általa szabadon megválasztott vállalkozó a vállalkozók által az építkezést az eredeti tervek és költségvetések szerinti kivitelben tovább folytatni és teljesen befejtetni. Sem az építkezésből sem a bérleti viszonyból keletkezhető bármiféle károsodásokért Keller Gábor a város közönségével szemben semminemű kártérítésre igényt nem tarthat. Kötelezi magát Keller Gábor, hogy az uj kioszképület építését jelen szerződés aláírása után haladéktalanul megkezdi s azt oly képen foganatosítja, hogy az épület lehetőleg 1917. évi május 1-én elfoglalható, illetőleg a rendeltetésének czéljaira igénybevehető legyen. A fentebbiek szerint ekként részben a város közönségének, részben pedig Keller Gábor költségén emelendő a kizárólag a város közönségének tulajdonát képező uj kioszk-épület földszintjén levő helyiségeket a város közönsége kávéházi üzlet céljaira bérbeadja Keller Gábornak az épület elkészültét közvetlen követő városi 264
