Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula Győr gazdasági szerepének a változása a dualizmus korában A dualizmus bő fél évszázada Győr számára igen szerencsés időszaknak bizonyult. A kedvező politikai légkör országosan és kontinentálisán egyaránt ráépült egy korábbi kedvező gazdasági folyamatra. A város az 1850-es évektől két évtizeden át döntő szerepet töltött be a magyar gabona Ausztria piacai felé közvetítésében. A korábbi szakirodalom, keletkezzen az akár 1930-as,14 vagy az 1970-es években,15 ezt a korszakot kizárólag csak számokban tudta megragadni. Hány ezer mérő gabonát, hány hajóval szállítottak, mennyi embernek adott ez munkát, megélhetést, majd később mikor, hány gyár alakult. Persze feltűntek nevek is, hiszen meg kellett személyesíteni ezeket a folyamatokat, de néha úgy tűnik, hogy a kereskedők és a gyáralapítók mintha csak elszenvedték volna ezeket a folyamatokat. Hosszú időnek kellett eltelnie, mire elérkezett a szemléletváltás, és megkíséreltek a kutatók a változások mögé nézni: mi sugallta a korabeli győri gazdasági és politikai vezetőrétegének magatartását. Mindenképpen látták a kor kihívásait és figyelték, hogy mások milyen megoldásokban gondolkodtak. A kiegyezést követően Győr igen kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került. Az ország előtt páratlan lehetőségek nyíltak, ugyanakkor a gazdasági tér átrendeződése után a város krízishelyzetbe került. A Buda—Trieszt vasút megnyitása 1861-ben szükségtelenné tette a dunai szállítást, ezzel együtt Győr összegyűjtő és elosztó jellegét. Egy korábban gyorsan gazdagodó, magabiztos település zsákutcába került. Sikerül-e modellt váltani, a várost új fejlődési pályára állítani? Ennek a legfontosabb elemei a következők voltak. 1 A várost új gazdasági pályára kell állítani, ezzel munkát, megélhetést biztosítani a lakosságnak, működtetni szükséges a közintézményeket. 2 Szükséges egy új várospolitikai modell megfogalmazása. Hatékony városvezetés mind politikai, mind közigazgatási értelemben. 3 A város fizikai és lelki valójában él. A lakóépületek, a középületek, az utcák, a terek jelentik az élet tárgyi feltételeit. A polgárosodó társadalom összetétele, értékei, gondolkodása, lakóinak „lelki alkata” teszi igazán lakhatóvá a várost. A gazdasági tér átrendeződésére, a vállalkozók várható - kényszerű — magatartás-változására az első időben még, úgy tűnik, senki sem készült fel. A régit kívánták folytatni. A konkurens vasúttal szemben felvetették egy Győr—Kanizsa tervet. Ez csak szándék maradt. Megpróbálkoztak még gőzhajók alkalmazásával, közraktárak építésével, de a korábbi, oly sike14 Bakos Mihály (1935): Győr gyáripara. Gyó'regyházmegyei Alap Ny. 15 Vörös Károly (1971): Gazdaság és társadalom a dualizmus korában, In: Győr várostörténeti tanulmányok. (szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László) (Kiad. Győr Megyei város Tanácsa), Győr, 323-404. o. 24
