Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

VII. Győr város építkezései, beruházásai 1861–1916

Győr város építkezései, beruházásai 1. az új közkórház építése haladéktalanul megkezdessék. 2. Hogy az építéshez még szükséges 125 000 frt névértékű kölcsönt felveszi, ennek folytán a hazai I.-ső takarékpénztár egyesülettől a már előzetesen megállapított feltételek mellett felveendő kölcsön összegéről kiállítandó kötvénynek Győr sz. kir. város nevében való aláírására Zechmeister Károly kir. tanácsos polgár- mestert. ” 1894. december 31-ig 18 pályázat érkezett. 1895. július 14-én megtörtént a zá­rókőletétel, ahol Zechmeister Károly a következőt mondta: „Mindenki egészsé­gesen távozzék innen!” A modern orvostudomány igényességének figyelembe­vételével, Zechmeister Károly polgármester és dr. Petz Aladár főorvos fárad­hatatlan tevékenységének eredményeként 1895. november 3-án átadható volt rendeltetésének a pavilonrendszerben épült Szentháromság kórház. Az 1890-es évek az oktatási intézmények létesítése terén is eredményeket hoztak. A polgári leányiskola 1892-ben (a mai Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ) épült. 1892—93-ban épült fel a Győri Magyar Királyi Álla­mi Főreáliskola (ma Révai Miklós Gimnázium) új épülete, melynek létesí-té- séhez 55000 forinttal járult hozzá a város. Ezt követték 1897-ben az állam és a város közös fedezeti forrásából megépült Felső Kereskedelmi Nőiskola, (ma Ba­ross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola). 1902-ben pedig az iparosítás igényeinek megfelelően az ugyanezen évben készült épületben kezdte meg működését a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szak­iskola (ma Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium), 1904-ben az I. sz. Polgári Fiúiskola (ma Radnóti Miklós Általános Iskola) alapítása, melyek rövid időn belül új épületet is kaptak. A főreáliskola előtt megvalósítják a Honvéd ligetet, s már ekkor elhatározták a Bisinger és Batthyány ligetek létesítését * * * 62. forrás 1861.október 8. Zsinagóga építésére benyújtott kérelem Győr városához Tekintetes Szabad Királyi Városi Képviselőség! Azon élénk közlekedés, melynek következtében a honi kereskedelem minden ága, főleg a közel lefolyt évek alatt, itt Győr szabad királyi városában is nagy emeltetést tapasztalt, — okozta, hogy a Mózes vallású lakosok száma, mint min­denütt, úgy itt is olyannyira megszaporodott, hogy a külvárosban eddig kibérelve volt fiók-imolajuk", ha mindjárt zsúfolásig tellenék is meg, — az áhitatosok nagy számát mindamellett falai közé felvenni képtelen volna. E körülmény következ­tében egy, az itteni összes izraelita lakosság fölvehetésére alkalmas imaház fel­építése, minden elfogulatlan szem előtt, mint egy naponta érezhetőbb leendő, el­kerülhetetlen szükségnek mutatkozik. Minekutána pedig közönségünk tagjai részint Szigeten, részint a külvárosban, egyszóval: a városnak minden részein és pontjain szerteszét szórva laknak, és e tekintetbe vételre méltó körülmény következtében, az új imaháznak netalán 99 99 Ebben a szövegkörnyezetben nyilván imaházat jelent, viszont ősi magyar szó, amely egyáltalán je­lent növényt és nó'i keresztnevet, eredetileg viszont mocsarat, hínárt jelentett. 246

Next

/
Thumbnails
Contents