Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város 7. táblázat A valós és dupla beszámítás aránya Győr 83,5% Miskolc 66,5% Debrecen 32,0% Szeged 38,5% Pécs 66,5% Forrás: Saját szerkesztés, Thirring i. m. alapján. A két csoport, a virilisek és a teljes összeggel adózók között (hangsúlyozzuk, egy főre vetítve, ami torzíthat!) Győrben érezhető a legkisebb eltérés. Tőle számottevő mértékben Miskolc és Pécs marad le, de az arányok még itt is kiegyenlítettebbek. A legnagyobb anyagi különbséget Debrecen, valamint Szeged esetében találjuk, ahol az értelmiségiek adója közel kétharmaddal marad el a győritől. Ha a virilisek bejutásához szükséges adók nagyságát nézzük, akkor a lehetőségi küszöbök a következőképpen alakultak. 8. táblázat A törvényhatósági tagsághoz szükséges minimum adónagyság Teljes adóval Dupla beszámítás alatti adóval Győr 1200 K Miskolc 1000 K Debrecen 1400 K Szeged 1000 K Pécs 1300 K (6 fő) 600 K (3 fő) (15 fő) 500 K (3 fő) (9 fő) 800 K (10 fő) (10 fő) 500 K (11 fő) (4 fő) 600 K (4 fő) Forrás: Saját szerkesztés, Thirring i. m. alapján. A csoport adóösszegének eltérő jellege miatt teljes adóval Debrecenben (1400 K), a legkönnyebben pedig Miskolcon és Szegeden (1000 K adóval) lehetett képviselővé válni. Értelmiségiként (dupla számítással) Debrecenben volt a legnehezebb (800 K) és Szegeden volt a legkönnyebb (500 K) törvényhatósági taggá válni. Ha a törvény nem biztosította volna az adó dupla beszámításának a lehetőségét, akkor 1908-ban Debrecen virilis képviselőinek 45,3%-a, Pécsnek 35,0%-a, Miskolc 26,6%, Győrnek 23,6%-a, Szegednek pedig 20,7%-a nem került volna be a törvényhatóságba. 23
