Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
A gyáripar fejlődése 54. forrás 1906. július 5. Richards Richárd kérelme 1906-ból az általa alapított gyárnak adott kedvezmények tárgyában Richards Richárd (1867-1942) 1900-ban vette át a Back-malom irányítását Győrött, majd 1907-ben indult meg az általa alapított textilgyár építése. A győri közélet meghatározó alakja, mecénása a helyi szegénygondozásnak, egy textilipari iskola alapítása szintén személyéhez köthető. 1918-ban eladta gyárát. Richards Richárd kérvénye alapítandó szövő' gyárának községi kedvezményekben való részesítése iránt. A közgyűlés a tanács mint állandó választmány javaslata alapján elhatározza a III. kér. szabályozási tervének a jövendő gyár telkét érintő részének módosítását és kimondja: 1. hogy Richards Richárd tervezett gyárának elhelyezésére szolgáló telkek, utak, vagy utcák által tagolni nem fogja, továbbá a tervezett gyártelephez vezető közlekedés biztosítása érdekében a szabályozási terven 39. számmal jelölt utcának a 16. sz. Attila utca s a Back-féle gyári telek közt levő szakadást és a Back-féle gyári telek mentén vezető összekötő utcákat a 37. és 39. sz. utcák közt aszfalt vagy kockakő járdával elkészítve a közlekedésre jó és használható állapotba helyezi, illetve elkészítteti. Az utca nyitással s rendezéssel, a megnyitott utcának csatornával, víz s villanyvezetékkel való berendezésével járó mintegy 20 000 korona költséget az időre míg az általános kövezési programra végrehajtására szükséges kölcsön felvehető, s ebből a rendezés előlegezett költségre megtéríthető lesz: Richards Richárd előlegezze, s ezen összeg neki az osztr—magy. bank mindenkori ka- matlábjával számítandó kamat megtérítés mellett, — legkésőbb azonban 3 év alatt visszafizetendő lesz. 2. hogy az ivóvízvezeték csőhálózatát a tervezett gyártelepen felállítandó vízmérőig 2000 kor. költség keretein belül kiépítteti, s hogy a fogyasztott vízmeny- nyiség után a szabályrendeletben megállapított díjak fizetendők. 3. hogy a Rába vízvezeték (haszonvízvezeték) csőhálózatát 14000 kor. költség keretén belül a tervezett gyártelep területén felállítandó vízmérőig kiépítteti, s pedig oly módon, hogy a vízszolgáltatás 300 nappali munkanapot számítva nappali óránként 45 köbmétert alapul véve, egy év alatt 150000 köbméter szolgáltatására képességgel bírjon. 3. ezen vezetékből nyerendő víz órát az első 70 000 köbméterig köbméterenként reggel 6 órától esti 6 óráig számítva a nappali munkát 2,25 fillérben, ezen mennyiségen túl köbméterenként 2 fillérben állapítja meg. 4. kimondja a közgyűlés, hogy az esetben, ha az idők folyamán a gyári üzem céljaira a fenti 150 000 köbméter vízmennyiség elégtelen lenne, s a város közönsége nem volna hajlandó a nagyobb vízmennyiséget szolgáltatni s ez okból beruházásokat eszközölni, úgy a gyárvállalat részére saját szivattyú- telepe felállítása céljából a város közönsége a Rába partján a szükséges telket használatul átadja s feljogosítja, hogy a vízjogi hatóság engedélyének megszerzése után vízszükségletét a Rábából vegye s a közutakon s közterületeken 231
