Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
A gyáripar fejlődése befektetendő csővezetékkel a gyári telepre elszállíthatja, mely jogért gyáralapító a városnak mit sem fog fizetni, de az úttestek és egyéb közterületek, melybe a csővezeték lefektettetik köteles a gyárvállalat saját költségén az előbbi állapotba visszahelyezni. — Amennyiben pedig az esetre a gyárvállalat a városi villamos áramot kívánva igénybe venni, részére már most biztosítja azt, hogy nappali üzem esetén s kizárólag szivattyúzás céljaira a villamos áramot kilowattonként 15 fillérért bocsájtja a gyár rendelkezésére; 5. hogy a gyártelep területén felállítandó árammérőig 300 drb egyenként 16 gyertyafényű izzó lámpa táplálására alkalmas villanyvezetéket 3000 kor. költség keretén belül elkészítteti, s hogy a világítási célokra felhasznált áramért a villamos és jégműről szóló szabályrendeletben megállapított díjak fizetendők; 6. kimondja a közgyűlés, hogy a gyárvállalat részére az üzem megkezdésétől számított 15 éven át mindennemű községi adó, pótadó, illeték, díjj árulék, vám vagy bárminemű haszon szolgáltatás, úgy házbérfillér és egyéb már létező vagy a fenti 15 év alatt behozandó fizetés vagy szolgáltatás alóli mentességet biztosít s pedig akként, hogy ezen mentesség mindazon anyagokra s tárgyakra vonatkozik, — melyek a gyári üzem céljaira szolgálnak, s továbbá hogy azok az anyagok, gépek és alkatrészek, melyek később az üzem megkezdése után a gyárnak kiegészítésére vagy nagyobbítása végett a gyár területére behozatnak, — hogy az iparvágányon behozott tárgyak után a vámmentességet időre való tekintet nélkül biztosítja, csatornadíjai azonban a gyár részéről, az érvényben lévő szabályrendelet értelmében fizetendők lesznek, ha azonban a jövőben valamely vállalat csatornadíj tekintetében kedvezményben részesülne, ebben a kedvezményben s pedig ugyanazon mértékben az alapítandó gyár is részesítendő lesz. A csatornadíj jelenlegi kiszámítási módja az alapítandó gyárral szemben az esetben is alkalmaztatni fog, ha ezen kiszámítási mód később változást szenvedne; 7. hogy azon utak, utcák és járdák, melyek a tervezett gyártelep körül a közgyűlés által már elfogadott s a m. kir. belügyminister úrhoz jóváhagyás végett felterjesztett vámszabályozási szabályrendelet elveihez képest létesíttetni fognak, a gyárvállalatnak a szükséges terület aránylagos ingyenes átengedésén kívül minden további hozzájárulás nélkül fognak elő állíttatni s pedig olykép, hogy a gyártelep melletti járdák is úgy készítendők, mint az utca túlsó oldalán létesített járda; 8. hogy a város által biztosított létesítmények ezen közgyűlési határozat jóváhagyása alapján kötendő szerződés megkötésének napjától számított 6 hónap alatt, mégis november december január és február hónapok kivételével készítendők el. — Ezekkel szemben kiköti a közgyűlés, hogy a) köteles alapító Richards Richárd a fent 1. pontban körülírt utak s utcák megnyitása alkalmával mindazon utcaterületeket, melyek is tulajdonában vannak 14,00 szélességben, s a szabályozási tervben megjelelt irányban a 7-ik pontban említett szabályzat elvei szerint ingyen s minden ellenszolgáltatás nélkül a város közönségének rendelkezésére bocsájtani. b) köteles alapító a határozat jóváhagyása alapján kötendő szerződés megkötésének napjától számított 2 kettő esztendő alatt gyárát megépítve üzembe helyezni, - mit ha elmulasztana, úgy az adó és vámkedvezményből elesik, - illetve ezen kedvezmény tőle megvonatik, — 232
