Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula 5. táblázat A dupla beszámítás alapján bekerült virilisek aránya (1908) Az adó dupla beszámítása alapján bekerültek A valós adóerő alapján bekerültek Győr 55,5 44,5 Miskolc 46,3 53,7 Debrecen 66,6 33,4 Szeged 34,5 65,6 Pécs 57,9 42,1 Forrás: Saját szerkesztés, Thirring i. m. alapján. Nyilván az adatok mindössze egy évet rögzítenek, de az arányok hosszú távon is stabilak voltak, a kép eléggé kiegyenlítettnek bizonyult. Egyedül Debrecenben és Pécsett érzékeltük a dupla beszámítás erősebb érvényesülését. Fontosnak tartottuk a helyi vezetőréteg gazdasági erejének összevetését. A precízebb összehasonlíthatóság érdekében az adó dupla beszámítását visszaszámoltuk. 6. táblázat A városok törvényhatósági bizottságaiba került virilis képviselők adóereje 1908-ban Teljes adóval Egy főre Dupla beszámítással Egy főre Győr 57400K 1 793 K 59 900 K 1497 K Miskolc 66800 K 1718 K 43400K 1142 K Debrecen 140900K 2 818 K 42 500 K 904 K Szeged 191400K 2058 K 36200 K 738 K Pécs 47 100 K 1962 K 43 100 K 1306 K (A duplán feltüntetett adóösszeget visszaszámítottuk.) Forrás: Saját szerkesztés, Thirring i. m. alapján. A törvényhatósági bizottságok eltérő létszáma miatt az összesített adóerő inkább csak hipotetikus jellegű, ezért egy főre is célszerűnek tartottuk lebontani az összegeket. Még ezzel a számmal is óvatosan kell bánni, hiszen az 5. táblázat jelzi az adózók összegek szerinti szóródását. Már akár féltucat, igen magas összeggel adózó képviselő is torzíthatja a számokat. Az adatok ilyen jellegű bontása azonban jelzi az ipari és a mezőgazdasági jellegű városok közötti eltéréseket. A debreceni és szegedi képviselők egy főre vetített adóösszege a győriekének 63,6%, illetve 87,2%-a volt. Az értelmiségi foglalkozásúak és a teljes adózók közötti különbség is elkülöníti az alföldi városokat. 22
