Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893
Kereskedelem és közlekedés V. KERESKEDELEM ÉS KÖZLEKEDÉS 1872-1893 A forráskiadvány kereskedelemmel és közlekedéssel kapcsolatos fejezete az 1888- ban polgármesternek választott Zechmeister Károly korszakáig tartalmaz forrásokat A legtöbb dokumentum a vasútvonalak kiépítésével kapcsolatos. Győr földrajzi fekvése miatt már meglehetősen korán, 1836-ban, felmerült a vasút kiépítése. Akkor azonban a város megkerülésével, Gönyűig — a fontos dunai kikötőig - tervezték kiépíteni Bécs irányából a vasutat. A város számára kedvezőtlen terv nem valósult meg, így csak 1855-56-ban nyílhatott meg az első vasútvonal a környéken Bécs és Újszőny között, ez már áthaladt Győrön. A várost Bruckkal — és végső soron Béccsel - összekötő vonal megnyitása idején a győri kereskedők még bizakodtak, azonban alig pár év múlva már érezhető volt az itteni kereskedelmen Bécs elszívó hatása. Ezzel párhuzamosan a dunai vízi úton is Bécs lett a központ. A győri kereskedelem számára nagy hátrányt jelentett az, hogy a vasút a nagyobb kereskedelmi központokhoz is közelebb hozta egyben a várost. A város vezetése azonban továbbra is szorgalmazta a vonalak kiépítését. így 1871-ben sor került a Győrt Szombathellyel összekötő vasútvonal átadására, ezzel párhuzamosan nyíltak meg más vonalak is a nagyobb dunántúli városok között. Győr és Sopron között 1876-ban jött létre a vasúti összeköttetés, azonban a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút győri állomása az itteni kereskedők számára kedvezőtlen helyen épült fel (számukra a legmegfelelőbb egy kikötőhöz közeli hely lett volna). Nem kellett sokat várni a Budapest és Győr közötti kapcsolat létrejöttére sem, 1884-ben nyílt meg a Budapest—Újszőny vonal. Ezzel egy új, nagyobb pályaudvar építése is esedékessé vált, és a vasút újabb nagy kereskedelmi központhoz hozta közelebb a várost. Ugyanebben az évben választották meg képviselőnek Baross Gábort Győrött. Az ekkor még államtitkár Baross személyéhez a városvezetés nagy reményeket fűzött, többek között a kereskedelmi pozíció javítását is. A remények jelentős részben teljesültek a század utolsó évtizedeiben, ebben Baross mellett sokat köszönhet Győr Zechmeister Károly polgár- mesternek is. Az alábbi források illusztrálják a fenti összefoglalóban is vázolt folyamatot, hogy Győr az 1870-1880-as években a vasúti csatlakozások révén hogyan kereste új helyét az ország gazdasági vérkeringésében. Az egyes iratok a Magyar Országos Levéltár következő iratanyagaiból származnak: MOL K 168 = Magyar Országos Levéltár, Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, Általános iratok, MOL K 173 = Magyar Országos Levéltár, Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, Útépítészeti, vízépítészeti és vasúti szakosztály, MOL K 228 = Magyar Országos Levéltár, Kereskedelemügyi Minisztérium, Tengerészeti, hajózási és vízépítészeti szakosztály, MOL K 229 = Magyar Országos Levéltár, Kereskedelemügyi Minisztérium, Vasúti és gyári szakosztály. A jelzetekben a törzsszámot követően az évet, az irattári tétel számát és az irattári alapszámot tüntettük fel. 173
