Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Szakái Gyula

zetek téves felismeréséből adódó béklyókra is. Nem szabad viszont elfeledkezni, hogy az ország irányítását szilárdan kezében tartó magyar nemesi elit túlságosan elmerült a közjogi vitákban. Nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem érzékelte a modern gyáriparral megjelenő munkások szociális gondjait. Ez még inkább vonatkozott a parasztságra, különösen a 20 kát. hold alatt gazdálkodó szegényparasztságra, akik számára képtelen volt bármilyen jövőképet felvázolni.

A „boldog békeidők” makroszintű változásai azonban eltakarták, és kezelhetővé tették ezeket a gondokat. Budapest látványosan növekedett és modernizálódott. Ugyanez vonatkozott minden vidéki nagyvárosunkra is. Nagy ütemű építkezések indultak, a tradicionális világ vizuálisan is átalakult. Az utcákat szilárd burkolattal látták el, a szabadidő újszerű eltöltésének színterei a terek, parkok lettek. Egyre több települést kötött össze a vasút, a tér és időélmény országosan is átalakult. Magyarország európai összevetésben jól teljesített.

1. táblázat

A GDMP egy főre eső növekedési rátája 1860-1913

Mezőgazdaság

Ipar

Egy főre eső GDMP5

Összesen

Egyesült Királyság-0,5

1,2

1,3

2,2

Franciaország

0,4

1,8

1,0

1,1

Németország

0,5

2,9

1,8

2,9

Ausztria

0,5

3,1

1,5

2,3

Svédország

1,6

5,4

2,3

3,0

Olaszország

0,6

1,5

0,6

1,3

Oroszország

0,2

3,5

1,0

2,5

Magyarország

1,0

3,5

1,7

2,4

Forrás: Hanák Péter (1993): Vállalkozók és alapítók 6. o. - Polgárosodás és modernizáció a monarchiában. (Műhely külön szám)

A gazdasági sikerek mögött nyilván meghúzódott egy általános gazdasági fellendülés (sokan a Kondratyev-ciklus felszálló ágát vélik mögötte látni), de egy innovatív, tettre kész polgári-vállalkozói társadalom nélkül mit sem érnek a nagy makrogazdasági folyamatok. Ez a társadalmi karakter, a Wirtschafsbürger és a Bildungsbürger már korábban kezdett formálódni. Az értelmiség (noha akkor még nem volt igazán ismert a társadalmi csoport ezen meghatározása) már egy emberöltővel korábban észlelte a változás szükségességét, elemzett, programot adott, vitaköröket szervezett, levelezett a nemzeti lelkesülés hevében, amit reformoknak hívunk — formálódott a gondolat. Ezeket a látleletek, elemzéseket, programokat a hatalmi akarat azután siker ideológiává és retorikává formálta. 3

3 GDMP = bruttó hazai anyagi termék, amiben a nem anyagi jellegű szolgáltatások nem szerepelnek.

14