Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Győr a modellváltó város A sikerideológia átgondolt koherens eszmerendszerré szervezó'dve a leg­magasabb szintről közvetíti a politikai vezetó'réteg igényeit. Természete­sen ennek az alapját tudományos igényű elemzések jelentik. Kevesen tudják, hogy Berzsenyi Dániel egy 1809-ben keletkezett, Kazinczy Fe­renchez írt levelében valójában - mai szóhasználattal — a korabeli Ma­gyarország alacsony gazdasági teljesítményének az okait gondolta át.4 A földművelő' nép állapotát a föld minősége mellett az erkölcsi kultúra színvonala, valamint az „indusztria” határozza meg. A kétszáz éves szóhasználatot napjaink nyelvére lefordítva az erkölcsi kultúra nem je­lent mást, mint a takarékosságot, az érdekérvényesítő képességet, illetve a segítőkészséget. Az indusztria alatt pedig a szorgalmat, a lehetőségek megragadását, előnyszerzést és megtartást ért. Közel negyedszázaddal később, 1833-ban „A magyarországi mezei szorgalom némely akadályai­nál” már tizenhárom pontba szedett elemzést ad - ami mindjárt meg­oldást is javasol - a korábbi állapotokról.5 Csak a legfontosabbakat em­lítve; az iskolai végzettség alacsony voltát, majd konkrétabban a gaz­dasági ismeretek hiányát, az egyoldalú gazdasági tevékenységet, illetve a kereskedés iránti érzéketlenséget, valamint a megosztottságot emeli ki. A sikerideológiák sorában közismertek ennek a korszaknak a tervei: Szé­chenyi István, aki Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833) műveiben egé­szen más horizontról szemlélve (sokkal tágabb összefüggésben) lényegében ugyanarról szól. Az is egyértelmű, hogy ezek a művek a korabeli értel­miségre, a politikusokra, tehát a közgondolkodást formáló és az új sze­repköröket kialakító társadalmi csoportokra nagy befolyást gyakoroltak. A sikerretorika, mindössze pár jól megjegyezhető mondattal, a kívánatos magatartásformákról küld üzeneteket. Ennek a legjobb példája Kölcsey Ferenc közismert üzenete, a „Búcsú az országos rendektől” (1835). Mivel szinte mindig csak az első mondatát idézik, érdemes a szöveggel is meg­ismerkedni. „Jelszavaink valónak: haza és haladás, azok, akik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; Isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!” (Kölcsey Ferenc: Búcsú az országos rendektől, 1835.) A retorika természetesen szorosan kapcsolódott a sikerideológián túl a legtágabb nemzeti ideológiához. Ez a korszak a liberalizmus korszaka volt az iparosodó országokban, a nemrég egyesült, de Angliához képest 'Idézi Solymár Imre (1996): Gazdasági magatartás a dél-dunántúli németek körében. Műhely, 4. szám, 6-11. o. 5 Berzsenyi Dániel (1833): A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul [elektronikus dók.] Szentendre, Mercator Stúdió, 2006. 15

Next

/
Thumbnails
Contents