Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás amit az ími-olvasni tudók rangsorában Győr elfoglalt, akkor látható, hogy ezen a téren a középmezőny helyett már az élvonalban található, ezzel egyben igazolva az itteni középiskolák magas színvonalát is. Szintén érdekes a párhuzam az értelmiségiek számával, hiszen a két arányszám közel áll egymáshoz, amennyiben a középiskola 4 osztályát elvégzettek arányát tekintjük. Győr a középiskolát végzettek első kategóriáját tekintve vezető helyet vívott ki magának a vizsgált városok között, a másik két esetben és az értelmiségiek arányát tekintve pedig alig maradt el Soprontól. Ez esetben már egyértelműbb összefüggés mutatható ki a végzettség és a szellemi munkát végző, nem a segédszemélyzet kategóriájába tartozó keresők, mint a hivatalnokok arányának és az iparvállalatok számának növekedése között. Bár más szövegkörnyezetben fordult elő, de a puszta számokat tekintve beigazolódni látszik a Győri Hírlap korabeli, fent idézett tudósítása: „...Győr város polgársága fejlett intelligenciájú...”. Végül érdemes még egy szempontból megvizsgálni Győr lakosságát, ezúttal már elszakadva az összehasonlítástól. A népszámlálás kiemelkedő jelentőséggel bírt a tervezett választójogi reform szempontjából. A 24 éven felüli férfiak összeírására kiemelt figyelmet fordítottak. A városrészek szerinti bontásban így alakult számuk 1910-ben: 12. A 24 éven felüli férfi lakosság városrészek szerinti megoszlása 1910-ben Belváros 3031 fő Újváros 2227 fő Nádorváros 1872 fő Győr-Szabadhegy 500 fő Győr-Sziget 1232 fő Révfalu 897 fő Összesen 9759 fő A korabeli választójog három alapvető szempontot vett figyelembe. Közülük az egyik az életkor, a második a műveltségi cenzus (ez az ími-olvasni tudást jelentette), és végül a vagyoni cenzus (itt az évente fizetendő adó nagyságát vették figyelembe). A korabeli Magyarországon a választójog az akkori európai átlaghoz képest is szűknek volt nevezhető, kb. 6% volt a 20. század első éveiben.40 Az okok elemzése nem tartozik a tanulmány feladatai közé, most csupán annyiban érdekes ez a 6%, hogy összevethetjük a korabeli Győr 24 éven felüli férfi lakosságával. Ekkor 22% a városi 24 éven felüli férfilakosság aránya (igaz, ez még azonos a vá40 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 1999. 79. 68
