Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
1910-es néps^ámlálás Győrött lasztásra való jogosultsággal), ezzel messze felette van a 6%-os országos átlagnak. Az életkor mellett nyilvánvalóan az írni-olvasni tudás magas arányával a műveltségi cenzus is teljesül, még akkor is, ha a népszámlálás a 6 éven felüliek írni-olvasni tudását vizsgálta. A választójogra jogosultság harmadik - legfontosabb - feltétele a vagyoni cenzus teljesítése. Ezzel kapcsolatban további kutatásokat igényelne, hogy Győrött a 24 éven felüli férfinépesség teljesítette-e az országos 6%-ot meghaladó szinten ezt a kritériumot. Viszont figyelembe véve azt, hogy a város ezen időszakban a legtöbb tekintetben gyarapodott, és az ország legfejlettebb területei közé tartozik, így bízhatunk abban, hogy akár túl is szárnyalhatta a választójoggal rendelkezők aránya tekintetében az országos átlagot. Összegzés A városi köztörténetből ismert tények részben a népszámlálási eredmények tükrében is megmutatkoztak. A Zechmeister-korszak utolsó évtizedében Győr más dunántúli városokhoz képest is bizonyos tekintetben kiemelkedő arányokkal képviseltette magát, így a népesség gyarapodása terén megállapítható, hogy még az 1905- ben a városhoz csatolt Győr-Sziget és Révfalu népessége nélkül is kiemelkedő mértékben növekedett Győr lakossága. Más téren azonban nem tapasztalható, hogy a mutatók ehhez hasonló arányban jelezték volna Győr előnyét más településekhez képest. Viszont érdemes figyelni az apró különbségekre is. így feltehetően a hivatalnokréteg némileg magasabb növekedési aránya összefüggésben állhat a nagyobb iparvállalatok számának nagyarányú növekedésével is. Még szorosabb összefüggés állapítható meg a középiskola első négy osztályát elvégzett népesség és a hivatalnoki kar aránya között. Ebben megerősít minket az értelmiségi rétegnek, a többi városhoz képest magasabb növekedési aránya is. Szintén ilyen apró, de figyelemreméltó jel lehet az, hogy az iparban dolgozók igen magas arányának növekedése mintha lassuló tendenciát mutatna Győrött, holott 1900 és 1910 között az iparvállalatok száma jelentős mértékben gyarapodott. Ehhez kapcsolódik az észrevétel a kereskedelemben dolgozók - igaz, csak alig észrevehetően - magasabb arányával kapcsolatban. Úgy tűnik, Győr jutott el először arra a pontra, amikor már lassul az iparban dolgozók arányának növekedése, és a népesség kezd más ágazatok felé fordulni. Az 5 város közül Győrött mutatkoztak először ennek a folyamatnak a jelei. A lakosság kor szerinti összetételét, valamint a keresők arányát tekintve Győr az átlaghoz hasonló mutatókkal képviseltette magát a városok rangsorában. A népszámlálás eredményeit elemezve elmondható, hogy összességében Győr nem gyarapodott kiemelkedő mértékben a többi városhoz képest, viszont az apróbb különbségeket figyelembe véve - ezúttal nem is említve a népesség általában vett 69
