Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött

A£ 1910-es népszámlálás Győrött

Az arányok alapján Győr a városok között a középmezőnyben található. Valójában nehéz összefüggést találni a városban lévő oktatási intézmények és az ími-olvasni tudás között, hiszen az alapfokú oktatás körébe tartozott ennek a mindenki számára nélkülözhetetlen tudásnak az átadása, ezek az intézmények pedig ez idáig kevésbé voltak érdekesek a történeti kutatás számára. Érdekes lehetne egy összehasonlító vizsgálat egy-egy település szintjén, amelyben az ími-olvasni tudás és a helyi alapfokú oktatási intézmények száma, illetve színvonala közötti összefüggést kutatják. Ezek hiányában nem vállalkozhatunk a fenti érték részletesebb elemzésére.

További adatokra van szükség a városi lakosság műveltségi állapotának elemzéséhez. Ilyen adatsor lehet a középiskolát végzettek aránya. Ezúttal sajnos nem tudjuk elvégezni az összehasonlítást az 1900-as értékekkel, mivel az 1910-es összegző kötetek nem tartalmazzák az adatokat összehasonlítási alapként, és az 1900-as nép- számlálás után sem tették ezeket közzé.

11. A középiskolát végzettek aránya 1910-ben™

1910

Középiskola 4. osztálya

Középiskola 6. osztálya

Középiskola 8. osztálya

Pécs

11,20%

5,20%

3,90%

Székesfehérvár

9,00%

4,10%

3,10%

Győr

11,80%

5,50%

4,00%

Komárom

10,20%

4,70%

3,60%

Sopron

11,40%

6,00%

4,10%

Győrött ekkor egyetlen jelentősebb felsőoktatási intézmény sem volt, viszont a középfokú oktatást több nagyobb iskola is szolgálta. Közülük talán a legismertebb a Győri Állami Főreáliskola, de szintén nevezetes a mai Kazinczy Ferenc Gimnázium elődjének számító Magyar Királyi Győri Állami Leánygimnázium vagy a Fiú Felsőkereskedelmi Iskola. Rajtuk kívül még mindenképpen érdemes megemlíteni az 1921 óta Czuczor Gergely nevét viselő, de még a 17. században alapított Bencés Gimnáziumot, amely szintén a város magas fokú közoktatását szolgálta. Ezen intézményeknek köszönhette Győr, hogy a vizsgált városok között első helyen végzett, ha a középiskola első 4 osztályát elvégzettek számát tekintjük, de a 6. és 8. osztályt elvégzettek arányát tekintve sem maradt el sokkal Sopron mögött. A 4 és a 6 osztályt végezettek közötti nagyobb differencia (a 6. és a 8. osztályt elvégezet- tekhez képest) abból adódik, hogy a 4. osztály elvégzése után (ami a korabeli polgári iskola elvégzésével volt egyenértékű) már el lehetett foglalni a közigazgatásban alsóbb szintű állásokat, míg a 6. és a 8. osztályt elvégzettek számára már egyértelműen az érettségi volt a cél. Ha összevetjük az értékeket azzal a pozícióval,

A Magyar Szent Korona Országainak 1910-ik ... 1920. 49. tábla. A középiskolát végzettek aránya nemek szerint a törvényhatóságokban. 180.

67