Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás 9. Az értelmiségiek aránya 1900-ban és 1910-ben Települések Értelmiség aránya 1900-ban37 Értelmiség aránya 1910-ben Pécs 9,00% 9,60% Székesfehérvár 7,30% 8,20% Győr 8,70% 10,40% Komárom 7,80% 8,20% Sopron 9,80% 11,00% Ezen a téren Győr a legnagyobb növekedést produkálta, ami összhangban van a tisztviselők arányának növekedésével is, még ha a két arány nem is fedi pontosan egymást. Az mindenesetre feltételezhető, hogy ennek a 10,40%-nak a nagyobb részét ők tehették ki. Az értelmiségiek arányának növekedése annyiban mégiscsak kötődik műveltségi mutatókhoz, hogy ezeknek az állásoknak a betöltése nyilvánvalóan iskolai végzettséghez is volt kötve, ezzel még akkor is számolnunk kell, ha a fenti számok egy olyan kategóriához kötődnek, amely meghatározása alapján inkább a foglalkozási viszonyhoz tartozik, mint a műveltséghez. A lakosság műveltsége kapcsán az első elemzett kategória a legalapvetőbb mutatót közli. Az ími- olvasni tudás arányánál még nehezen figyelhető meg bármilyen összefüggés az értelmiségiek arányával, azonban a városi lakosság műveltségi állapotával kapcsolatban a legalapvetőbb mutatónak számított a korban. 10. Az írni-olvasni tudók aránya 1900-ban és 1910-ben Települések 6 éven felüli ími-olvasni tudó 190038 6 éven felüli ími-olvasni tudó 1910 Pécs 81,20% 84,90% Székesfehérvár 87,90% 90,20% Győr 87,30% 89,70% Komárom 85,90% 89,90% Sopron 92,10% 95% 37 A Magyar Szent Korona Országainak 1910-ik ...1920. 99. tábla. Az értelmiséghez tartozó kereső egyének megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 1900-ban és 1910-ben, törvényhatóságonkint. 308. 38 A Magyar Szent Korona Országainak 1910-ik ...1920. 44. tábla. Az írni olvasni tudás terjedése a négy utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint. 166-167. 66
