Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött

1910-es népszámlálás Győrött

megjegyezni, hogy az iparban dolgozók aránya az összes, ipar körébe tartozó tevékenységre vonatkozik, így a kisiparra is, ahol jellemzően nincs szükség jelentősebb tisztviselői karra. Viszont még ebben az esetben is azt várnánk a nagyobb iparvállalatok számának ilyen arányú növekedése mellett, hogy az ezekben foglalkoztatottak aránya nagyobb mértékben fog növekedni, pl. úgy, mint Pécs esetében. Úgy tűnik, Pécsett érvényesült az a magától értetődő összefüggés, hogy az ipari vállalatok számának növekedése magával hozza az ezen a területen dolgozók számának növekedését is. Győr esetében viszont az iparban foglalkoztatottak - már korábban is meglévő - kiemelkedően magas aránya azt eredményezte, ami a legtöbb hasonló esetben történni szokott: egy, a növekedésben (bármilyen téren) egy meghatározott, magas szintre eljutott településen a szóban forgó növekedést meghatározó mutató nem emelkedik egy idő után tovább jelentősebb mértékben. Tehát minél magasabb mutatót ér el egy település, annál valószínűbb, hogy a növekedés üteme idővel csökkenni fog. így történhetett ez ezúttal is, az ipari népesség kiemelkedően magas aránya nem növekedett tovább, hanem a kereső népesség más ágazatok felé fordult. Ilyen lehetett pl. a kereskedelem, amelyben a keresők aránya nem volt kiemelkedően magas a többi városhoz képest Győrött, de ez a mutató elég volt ahhoz, hogy biztosítsa ezen a téren a város vezető helyét, és ugyanez elmondható ennek az aránynak a növekedéséről is a vizsgált időszakban. Győr nem tűnt ki ennek a folyamatnak a tekintetben sem a többi város közül, de - alig érezhetően - a népesség az iparból más ágazatok felé fordult kenyérkereső foglalkozást keresve. Mindez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a vizsgált időszakban a város ipari vállalatainak száma növekedett, amelyek biztosíthatták munkaerő szükségletüket akár a város környéki településekről vagy távolabbról is. Ez a folyamat szintén nem mond ellent annak, hogy a nagyobb vállalatok tisztviselői Győr népességéből is kikerülhettek, és ezzel ennek a kategóriának a növeléséhez járulhattak hozzá, viszont - mint fentebb jeleztük - ennek bizonyítása részletesebb kutatásokat igényelne.

Meglehetősen bonyolultnak tűnhet ma is meghatározni az értelmiségiek kategóriáját: a korabeli népszámlálás szerint ebbe a csoportba azon szellemi munkát végzők (függetlenül attól, hogy a középiskola 4 osztályát végezték-e el, vagy egyetemi diplomával rendelkeztek) kerültek, akik munkaviszonyukat tekintve nem a segéd- személyzet kategóriába tartoztak. így a munkaviszonyt, a lakosság ágazatonkénti megoszlását tárgyaló rész után kell ebből a szempontból bemutatni a korabeli városi lakosságot, mintegy átvezetésként a műveltségre vonatkozó mutatók elemzéséhez.

65