Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik T am ás 6. A munkaviszony változásai 1900 és 1910 között Települések Önállóan31 dolgozók 1900 Önállóan dolgozók 1910 Tisztviselő 1900 Tisztviselő 1910 Segédek 1900 Segédek 1910 Pécs 22,60% 22,40% 8,50% 8,80% 68,70% 68,80% Székesfehérvár 25,80% 27,00% 6,60% 7,20% 67,60% 65,80% Győr 21,90% 21,30% 8,20% 9,50% 69,90% 69,20% Komárom 20,30% 18,60% 7,30% 7,70% 72,40% 73,70% Sopron 21,50% 22,40% 9,10% 10,00% 69,40% 67,60% Győr egyik foglalkozási ág tekintetében sem emelkedett ki a többi város közül, kivéve talán egy esetben. A tisztviselők száma a legnagyobb mértékben növekedett a többi városhoz képest. Ha vállalkozó szellemet nem is, de tisztviselői karának egy részét hozta magával mind Győr-Sziget, mind Révfalu. A települések jegyzőit és hivatali személyzet magasabb beosztású tagjait természetesen nem lehetett egyszerűen az utcára tenni a Győrhöz történő csatlakozás után, állást kellett számukra biztosítani a városi közigazgatásban is. Kérdés, hogy ez önmagában lehetett-e oka az ilyen arányú növekedésnek. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a korban nem csupán a városi alkalmazottakat tekintették tisztviselőnek, hanem a magán- tisztviselők kategóriájába szintén bele lehetett sorolni az üzemeknél, gazdaságoknál, bankoknál dolgozó hivatali személyzetet. Viszont még ezekkel együtt is túlzás lenne csupán ennek a két településnek tulajdonítani a városi tisztviselői kar ilyen arányú növekedését. A két érintett városrész lakossága 1910-ben 10 047 fő volt, ez alapján nem látszik valószínűnek, hogy 1130 fő lett volna a tisztviselők együttes száma Győr-Szigetben és Révfaluban. Ez egyben azt is jelentette volna, hogy több mint 10% a tisztviselők aránya, amivel még Sopront is megelőzte volna a két városrész, amit semmi okunk nincs feltételezni, tekintve, hogy egészen 1905-ig két hétköznapi községről volt csak szó, jelentősebb ipari vagy kereskedelmi vállalat nélkül. Bár a települések csatlakozása sokat segíthetett a városi népesség gyarapításában, de úgy tűnik, hogy a tisztviselői kar növekedése nem pusztán nekik tudható be, hanem Győr esetében jelentősen hozzájárulhatott ehhez a 20. század első évtizedeiben itt megtelepedő számos iparvállalat, és a velük együtt megnövekedett igény a magántisztviselők iránt. Önmagában csak az 1900 és 1905 közötti időszakban 10 jelentősebb ipari létesítmény telepedett meg Győrött, ehhez képest 1890 és 1900 között az újonnan ide települő nagyobb iparvállalatok száma 11 volt.32 Az új 31 A Magyar Szent Korona Országainak 1910-ik ...1920. 54. tábla. A kereső népesség foglalkozási viszony szerint való megoszlása törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben. 192. 32 BANA József: Győr legnagyobb polgármestere Zechmeister Károly. In: Győri Tanulmányok. Zechmeister Károly emlékszám I. 1910-2010. Szerk.: Bana József, Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2010. 21-45. 62
