Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött

A% 1910-es népszámlálás Győrött évszázad első 5 évében közel annyi iparvállalat telepedett meg Győrött, mint az előző 10 évben összesen. Ez esetben főként ebben látjuk a tisztségviselők számá­nak növekedését, és nem a csatlakozás utáni városi adminisztráció növekvő mun­kaerő szükségletében, még kevésbé abban a néhány hivatali alkalmazottban, akiket a város átvett a községektől 1905-ben. Ezt alátámasztják a népösszeírás további adatsorai, amelyek a városokban lévő ipari vállalatok számának növekedését is vizsgálták. 7. Az iparvállalatok számának változásai 1900 és 1910 között Települések Ipari vállalatok száma 190033 Ipari vállalatok száma 1910 Pécs 1848 2127 Székesfehérvár 1562 1562 Győr 1808 2053 Komárom 975 1085 Sopron 1298 1234 Ezek az értékek ismét csak a fenti feltevést támasztják alá, hiszen Győr a vizsgált korszakban a második helyen állt az újonnan alapított vagy ide költöző iparválla­latok számát tekintve. Abban némi ellenmondást lehet ugyan felfedezni, hogy Pé­csett ezzel összhangban nem emelkedett a győrihez hasonló mértékben a tisztvise­lők száma, azonban figyelembe kell venni ez esetben a foglalkozási viszony és az ipari vállalatok számának változásai között meglévő meglehetősen bonyolult össze­függéseket, amelyek Pécs esetében másként alakíthatták a tisztviselők arányának változását. Győr esetében viszont a nagyobb ipari vállalatok gyors ütemben való gyarapodása alapján már lehet arra következtetni, hogy a tisztviselők számának növekedése alatt elsősorban a magántisztviselőket kell értenünk, amennyiben pusz­tán a számokat vesszük figyelembe. A segédek nehezen meghatározható kategória, így valójában nem eldönthető, hogy ebbe beletartoznak-e a nagyobb iparvállalat­oknál (ahol minden bizonnyal hivatali személyzet is van) dolgozók is, így arányuk csökkenése nem feltétlenül áll ellentétben a fentiekkel. További magyarázatként természetesen adódhat az is, hogy egyszerű véletlen a tisztviselők számának némi­leg nagyobb arányú növekedése Győrött, így a fenti fejtegetés egyszerű feltevésnek is vehető, aminek bizonyítása szélesebb körű kutatásokat igényelne (pl.: az újonnan megtelepedő vállalatok tisztviselői karának elemzése), amelyek már szétfeszítenék e tanulmány kereteit. 33 A Magyar Szent Korona Országainak 1910-ik évi népszámlálása. Hatodik rész. Végeredmények összefoglalása. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1920. 72. tábla. A tulajdonkép­peni ipar körébe tartozó vállalatok nagyság szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint. 236- 237. 63

Next

/
Thumbnails
Contents