Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás Az 1910-es népszámlálás Győrött Az 1910-es népszámlálás országos viszonylatban már többször is vizsgálat tárgya volt, adatait további kutatásokhoz kiindulópontnak használták fel, vagy önmagában képezte egy-egy tanulmány, előadás anyagát. Jelentőségét szinte minden esetben az adta, hogy a dualizmuskori Magyarország történetének utolsó népösszeírása. A Trianonhoz kötődő tudományos igényű munkákban szinte biztos, hogy előfordul az 1911. január első felében megtartott, az 1910-es állapotokat rögzítő népszavazás adataira történő hivatkozás. Majdnem ennyire valószínű, hogy mellette ott szerepelnek összehasonlítási alapként az 1920-as, sorban következő népszámlálás adatai is. Egy ilyen összehasonlításnak természetesen Győr esetében is lenne értelme, hiszen az 1920-ban aláírt békeszerződés következményei az ország megmaradt területét is súlyosan érintették. Ezzel kapcsolatban talán elég arra az általános, minden városra jellemző problémára utalni, hogy az újonnan meghúzott határokon áttelepülő tisztviselők elhelyezési problémái minden bizonnyal Győr esetében is sokáig megoldatlan feladatot jelentettek. Az ok, ami miatt mégsem ebből a szempontból vizsgáljuk a népszámlálás győri vonatkozásait, főként az, hogy ez az időszak egyben a zárópontja is a város egyik kiemelkedő polgármesteréről elnevezett korszaknak. A 2010-es évben Győrött számos megemlékezés zajlott Zechmeister Károly személyével kapcsolatban, ezekhez kívánunk egy újabb tanulmánnyal hozzájárulni. Az 1900 és 1910 közötti korszak egyfajta lezárása is a neves polgármester 1888 óta tartó pályájának, és - bár 1905-ben visszavonult a város ügyeinek intézésétől - szinte magától adódik a dualista korszak utolsó népszámlálása egy elemzés témájaként, amelyből visszatekintve bemutatható Győr fejlődése ennek a termékeny időszaknak az utolsó szakaszában. A tanulmány első részében egy olyan oldalát szeretnénk bemutatni a népszámlálásnak, amely jelentőségében talán elmarad az eredmények közlése mögött, de mégis érdekes adalék lehet a korabeli közigazgatás működéséhez. A népszámlálás folyamatának bemutatása sok esetben olyan mozzanatokra világíthat rá a korabeli városi igazgatás történetében, amelyek emberközelibbé teszik, közelebb hozzák az akkori életet napjaink felgyorsult világához. 49
