Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás A második részben mutatjuk be a város fejlődését a mérhető mutatók alapján. A tíz évvel korábbi, 1900-as népszámláláson kívül egy másik összehasonlítási alap is kínálkozik a tanulmányhoz: a Dunántúl más törvényhatósági jogú városainak fejlődése adja meg a következő keretet a tanulmányhoz. Természetesen nem lehet cél egy 10 éves időszak eredményeinek, fejlődésének minden tekintetben történő bemutatása, ehhez a népszámlálási eredményeket összefoglaló kötetekben található információk nem is szolgálhatnának megfelelő forrásbázisul. Még kevésbé kívánunk rangsort felállítani a vizsgált városok között, egy ilyen kísérlet a népszámlálás eredményeinél lényegesen sokrétűbb forrásokat igényelne, nem is beszélve a számokkal sok esetben nem mérhető emberi tényezőről, amely majdnem lehetetlenné tenné egy teljes körű rangsor felállítását. A népszámlálás lefolyása Mint az összes korábbi népszámlálás esetében, így 1910-ben is törvény intézkedett annak végrehajtásáról. Az 1910. évi VIII. tvc. értelmében a népesség összeírásra az 1911. január 1. és január 10. közötti időszakban tartott, viszont csak az 1910. december 31. és 1911. január 1. közötti időszakban vizsgálta az ország lakosságának társadalmi helyzetét a kérdőpontok alapján. Tehát minden esetben az erre a napra érvényes állapotot kívánták rögzíteni. Magának a népszámlálásnak a végrehajtásáért országos szinten minden esetben a kereskedelmi és a pénzügyminiszter felelt, de munkájukban - a feladat jellege miatt - szorosan együttműködtek más minisztériumokkal, így a honvédelmi, a belügyi, a vallás és közoktatásügyi, valamint az igazságügyi tárcákkal. Ezek a rendelkezések a korábbi, népszámlálásokat elrendelő törvényekben is megtalálhatóak voltak, csak egy változás történt az eddigiekhez képest: a népiskolai tanítók (függetlenül az intézmény fenntartójától) kötelezhetőek voltak a számlálóbiztosi feladatok ellátására, amennyiben korábban erre kijelölték őket. A törvény rendelkezései természetesen nem sorolták fel a népszámlálás körüli teendőket részletesen, ehhez a kereskedelmi miniszternek egy 63 oldalas külön utasítást kellett kiadnia, melyben igyekeztek minden eshetőséget számba véve a megfelelő eljárásra utasítást adni.1 * A kis füzet nagy része a népszámlálás anyagi vonzatá- val, a résztvevők díjazásával foglalkozik. Szempontunkból itt most csak annyi a fontos az anyagi költségek vonatkozásában, hogy a népszámlálást végrehajtók részére a díjazás 3A része akár már a munka elvégzése közben kifizethető volt, a maradék A rész illetményt pedig csak akkor kaphatták meg, amikor az általuk végzett munka minőségét megfelelőnek találták. 1 Általános utasítás az 1910. évi december hó 31-iki állapot szerint Magyarországon tartandó népszámlálás végrehajtásához, Budapest, k. n. 1910. (A továbbiakban: Általános utasítás 1910.) 50
