Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében nemzeti színészet megjelenése és fejlődése ellenére megmaradt a kiegyezés előtti időszakban is.101 A dualizmus alatt a Pécsre érkező vándortársulatok már a Magyar Nemzeti Színház, illetve a Népszínház műsorrendjét, sikerdarabjait reprodukálták egészen az 1880-as évekig. Az ezt követő években azonban az új műsorrétegek és a magánszínházak megjelenése a vidéki színházi életet is átrendezték.102 S itt kell utalnunk a színháznak Pécsi Nemzeti Színház elnevezésére: amely elnevezés nem feltétlenül utalt arra, mint azt sokan ma is feltételezik, hogy az új színház a Nemzeti Színház művészi értékteremtését követte. Tulajdonképpen az ország első számú színházának ilyen szintű kulturális befolyása csak rövid ideig érzékelhető Pécsett az 1940-es években.103 Pécsett a Nemzeti Színház megjelölés elsősorban azt közvetítette, hogy az új színház a magyar nemzeti kulturális értékeket vállalja fel, a nem is olyan rég még német kulturális hatással szemben.104 S ez a kultúrpolitikai lépés összefüggésben állt a századfordulón már markánsan tapasztalható asszimilációs folyamatokkal is.105 1895-től, az új színház átadásától elsősorban Somogyi Károly színigazgatónak köszönhetően, a már említett kulturális orientálódás tapasztalható a műsorpolitikában. Azaz a fővárosi magánszínházak, a Magyar Színház és a Király Színház műsorrendjét követte, még megőrizve a Népszínház divatos népszínműveit is repertoárján. A nagyobb kasszasiker érdekében műsorán tartotta a Vígszínház könnyed hangulatú francia szalondarabjait is, amelyekben maga is gyakran fellépett.106 De ez a műsorpolitika, illetve darabválasztási tendencia már 1887-től megfigyelhető Pécsett, amikor Somogyi a saját költségén létesített Faarénában lépett fel a nyári évadokban egészen 1895-ig a PNSZ átadásáig.107 Amikor Somogyi Károly méltányossági alapon az új színház élére került, folytatta a pécsi és más vidéki kőrútjain (Arad, Szeged, Győr, Sopron, Székesfehérvár, Szabadka, Miskolc színiállomások) már sikeresen alkalmazott fővárosi orientáltságú műsorpolitikáját.108 Mai mértékkel nézve nehezen elképzelhető 101 Székely György; A színészet helyzete az önkényuralom idejében (1849-1861). In: Magyar Színháztörténet 1790-1873. Főszerk.: Székely György. Bp., 1990. 385-387. 102 Gajdó Tamás: I.m. 748. 103 Futaky Hajna: I.m. 592-597., Futaky Hajna: Drámai előadások a Pécsi Nemzeti Színházban (1895-1949). In: 100 pécsi évad. Pécs, 1995. Szerk.: Begerédy Győző, Simon István, Szirtes Gábor. 40. 104 Pécs német származású polgárai fokozottan asszimilálódtak, s ennek függvényében kulturális befolyásuk is csökkent. Egyik legutolsó szellemi műhelyük a „Fünfkirchner Zeitung” német nyelvű hetilap még megélte a századfordulót, de 1906 márciusában végleg megszűnt. Baranya megye sajtóbibliográfiája 1832-1984. Pécs, 1992. Szerk.: Surján Miklós. 119. 105 BML. Pvt. ir. külön ügyek 46. 8 911./1884. A Színügyi Bizottság 1880. január 6-án megtartott ülésén fogadták el a testület új alapszabályát, amely fő célként a nemzeti színészet pártolását tűzte ki célul: „M magyar syinésyeí a nemzetiség a nemzeti nyelv és általános műveltség terjesztése, másrészt a színigazgató és társulata megélhetésre és fenntartására közreműködni. ” Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a német színtársulatokat nem fogadják ezentúl. Városunkban a BML-ben őrzött források tanúsága szerint (BML. Pvt. ir. 5 689./1879.) 1879 júniusában tartották az utolsó német nyelvű előadásokat. Ekkor Julius Schultz társulata a nyári idényben lépett fel. 106 Gajdó Tamás: I.m. 749. Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949). I.m. 12. 1(17 Márfi Attila: A Kert utcai játékszín története. In: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Pécs, 1996. Szerk.: Vonyó Jogsef. 127-130. 108 Márfi Attila: Somogyi Károly színigazgató (1845-1908). Kézirat a „Baranyai millenniumi arcképcsarnok” c. 79
