Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila változatosság jellemezte műsorát, s szinte minden nap tartottak előadást. Műsorának gerincét a zenés műfajok, s azon belül is a francia és bécsi operettek adták. A népszínművek bár a második helyre szorultak vissza, de az úgynevezett életképekkel együtt sűrűn szerepeltek a színpadon, a szalondarabokkal együtt. A klasszikus műfajokat képviselő operák, a magyar és a világirodalom reprezentánsai azonban csak egy meghatározott réteg igényeként kerültek színre.109 Ezek is a fővárosi színművészek alkalomszerű vendégjátékai idején voltak csak láthatók.110 A fő művészi trendek már Somogyi négy éves itt léte alatt is érzékelhetők voltak, s tulajdonképpen az utána következő színigazgatók sem tudtak ezen nagyon változtatni. Azaz a fővárosi színházi befolyás megmaradt, pontosabban a sikerdarabok átmásolása volt az uralkodó a műsor megválasztásánál. Több tényező is erre kényszerítette az igazgatókat, de főképp az anyagi oldal volt a meghatározó. A társulatok ugyanis gyakran fél ház előtt játszottak, a város akkori lélekszámához viszonyítva túl nagynak bizonyult a színház több mint 1300 látogatót befogadó nézőtere. Bár a város diákifjúsága szinte állandó közönségnek számított, de az úgynevezett városi elit csak a különleges produkciókat és a vendégjátékokat látogatta. Ezért nem fogytak a bérletek, s a helyárak csökkentését is csak egy bizonyos határig tehették meg. Ráadásul már a századfordulót követően komoly konkurenciát jelentettek a kinematográfiák, azaz a mozik, majd a labdarúgás növekvő népszerűsége, s az egyesületek saját önálló rendezvényei. Bár a színház vezetői ezekre a kihívásokra is adtak feleletet, mert gyakran játszottak a mozitechnikát igénylő szkeccseket, sportrendezvényeket is tartottak a zsöllyéktől megszabadított nézőtéren, valamint egyesületi rendezvényeket és műkedvelő előadásokat, de az anyagi nehézségeken ez nem sokat segített. A Somogyit követő Tis^ay Dezfiő elképzelései között a nyári játszóhelyek biztosítása és a színikerületi rendszer megreformálása szerepeltek. Korai, 1900 júliusában bekövetkezett halála111 miatt ez a feladat özvegyére hárult, aki egyébként mindezidáig a PNSZ egyetlen színigazgatónője volt.112 Gyakorlatilag azonban művezetője Nádassj József nevével fémjelzett ez a két esztendő. Aki ezt követően három évig (1902-1905) állt önállóan a színház élén, de a műsort csak kevésbé tudta megreformálni. A közönség ízlésének kiszolgálása az idillikus szórakoztatás szintjén tartotta a műsorprogramot, s mégis eltűntek a pécsi színpadról a francia szalondarabok és szinte a bohózatok is. A népszínművek adaptálásának aránya megegyezett az előző évadokéval, viszont Nádassy igazgatása alatt teljesedett ki az operettek egyeduralma.113 De a vendégjátékok száma is kötet számára. 3-4. 109 Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színházműsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949). I.m. 12-13. Az operák közül a Bajazzók, Hoffmann meséi, A bűvös vadász, Parasztbecsület és a Traviata említhető. Míg az igényesebb prózai műfajokat jóformán csak Shakespeare néhány műve és a magyar klasszikusok (Madách, Katona, Jókai, Szigligeti) jelentették. 110 Uo. így Küry Klára, Csillag Teréz, Márkus Emília, Újházi Ede és Náday Ferenc volt látható a pécsi színházban. 111 A Párizsi Nemzetközi Színészegyesületi találkozóra készülve, útközben Luzernben a pályaudvaron rosszul lett és meghalt. 112 Özp. Tiszay Dezsőné, azaz Ellinger Ilona színésznőként sikeresebb volt, mint férje örökébe lépő színházbérlőként. 113 Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949). I.m. 107. Nagy 80
