Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében A mozi térnyerése A lyoni Pumiére testvérek világhírű találmánya, a mozgókép-vetítés 1895-ben kápráztatta el a világot, s 1896 márciusára már Bécsben is láthatók voltak a szenzációs képsorok.178 Magyarországon a budapesti millenniumi kiálk'táson debütált az új technikai csoda 1896. április 29-én. Ezt követően a vidéki városok közül talán elsőként Győrbe jutottak el a „kinematografa” által vetített élő fényképek a Deák Ferenc utca és a Vásártér sarkán álló egykori Sörcsarnokban 1896 decemberében.179 Pécsre csak az 1900- as években érkezik meg az első utazó vagy vándormozi, akkori nevén kinematográfia. A hat-nyolc filmből álló repertoárt pár napig látták csak a pécsiek, s nem is volt különösebb visszhangja az országot már lázban tartó új látványosságnak.180 Öt év múlva azonban már a Mecsek alján is kezdetét vette a mozi láz181 Ezt megelőzően azonban egy másik próbálkozásnak is otthont adott a város, de nem a szabad tereket, s ideiglenes sátrakat, hanem az új színház épületét igénybe véve. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis 1899-ben hozta létre Budapesten, a Kerepesi úton az Uránia Tudományos Színházat.182 Amely testület tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartott, főleg a tanuló ifjúság számára, s ezekhez a programokhoz már felhasználták a mozgófilmeket is. Az 1900-tól kezdődő vidéki kultúrmisszió előadásanyagát neves tudósok és írók állították össze, s a szemléltető filmekben pedig már színészek is szerepeltek. Pécsett már 1901-ben183 szó volt róla, hogy a Gróhr Sándor vezette Uránia Társulat a tanévkezdéssel egy időben tart több napos műsort a helyi diákságnak. A színház tatarozása miatt ez elmaradt, de az Uránia következő évi bemutatkozása már osztadan sikert hozott. Az impresszárióként is működő Gróhr Sándor ugyanis 1902 kora nyarán, öt napos vendégjátéka során,184 amely az ifjúság számára népszerű előadásokat is megtartották, s a sikersorozatát Budapesten elkezdő kaliforniai táncosnőt Isadora Duncant léptette fel a Pécsi Nemzeti Színházban. A görög regék és hitvilág hangulatát idéző balett-est jól kiegészítette az Uránia Társaság összetett, mozi-vetítésen is alapuló műsorát.185 A művészi és erkölcsi sikert azonban nem követte anyagi haszon, sőt ráfizetéses volt a vállalkozás.186 Talán ez volt az oka, hogy az 1916-ig létező Tudományos Színház többször már nem próbált szerencsét Pécsett. De ebben szerepe lehetett an178 Lippenszky István: Pécs mofitörténete. Pécs, 1983. 3-4. 179 Hars József: A filmvetítés története Győrött 1896-tól 1912 végéig. In: Győri Tanulmányok 10. Győr, 1989. Szerk.: Honvári János. 97. o. 180 Lippenszky. I.m. 5. 181 Uo. 182 Magyar Ssgnhá^művés^eti Lexikon szerk.: Székely György. Bp., 1994. 827. o. 183 Márti Attila: Pécs sfinhágtörténetének forrásai a Baranya Megyei levéltárban (1886-1949). Bp., 1990. 101. o. 184 Uo. 107-108. 185 Márfi Attila: hipigódok Pécs sgínjátsgásának múltjából Isadora Duncan vendégjátéka 1902 nyarán. In: Echo 1999./1. Főszerk..: Aknai Tamás. Pécs,’1999. 186 Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei levéltárban. Lm. 108. o. 97
