Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila változatban. Tíz esztendő elteltével ugyanis újból életre keltette az élclapot Meittinger Gyula bp-i lakos a lap régi arculatát kölcsönözve. A november 1-jén megjelent hetilap csak öt számot élt meg.145 A két Veréb Jankó közötti időszakban került nyomdába a korszak második leghosszabb időt megélt humoros újságja a Pécsi Kerékpár Egyesület által is támogatott Karika Viczcz, az országos szövetség közlönyeként is funkcionálva. Az 1896 és 1901 között megjelenő élclap a sport és a humor eszközeivel igyekezett népszerűvé válni, de a footbal elterjedésével a sportág lehanyadott és ez a szakközlöny végét is jelentette. Szerkesztője mindvégig bolgár Tivadart Pécsi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója maradt, aki maga is neves kerékpárversenyző volt. Mecsek címmel 1905 júliusa és 1906 szeptembere között jelent meg az a társadalmi élclap, amelyet Mocsáry Gyula, majd Klein Ferenc szerkesztett. Igaz, „Bomba” néven Köbei János meg kívánta vásárolni és újraindítani a lapot, amelynek önálló arculata nem alakulhatott ki e rövid idő alatt. Jellegzetes adomáit és figuráit a Veréb Jankótól kölcsönözte, bár Mocsáry, aki városi alkalmazott volt és a színház vasfüggönyének reklámanyagát is készítette, a közélet visszáságainak közlésével igyekezett eredeti lenni.146 Ez vezérelte az 1910 májusában megjelenő és csak októberig létező, nevében is programadó Ostor című hetilapot is. Bár szerkesztője l/égh József aki az MSZDP pécsi szervezetének titkára is volt, politika mentes orgánumot ígért, mégis megjelenítették benne a kor kezdeti osztályharcos mozgalmának alapelemeit. Sajátságos sorsra jutott a Reakció c. elvileg három évig létező, s 1911-ben nyomdát látott élclap. Ugyanis Tóth Jenő szerkesztősége idején egy botrányos eset miatt 1912-től vidéken (Kaposvár és Sásd) állították elő, csak 1914 elején került vissza Pécsre a Madarász Nyomdába, de nyáron végleg megszűnt.147 Az antant megszállás alatti időkből három humoros lap ismert: elsőként az a Grimasz címet viselő újság jelent meg 1920 májusában, amely másfél éves létezése alatt viselte a Szatirikus röpirat, Destruktív sajtó, Antimojsevista lap, Keresztény Nemzeti Újság, sőt a Pornográf újság alcímeket is. Szerkesztője, s egyben kiadója is az a Császár Géya, aki otthonosan mozgott a társasági életben, s szókimondása miatt 17 esetben indult ellene sajtóvétségért eljárás. Mégsem volt botrányújság a Grimasz, annál inkább a város első igazi vicclapja. Szerkezete is arról tanúskodik (tárca, kroki, viccek, szerkesztői üzenetek, reklámok), hogy minél szélesebb rétegeket kívánt megszólítani.148 A Fajankó címmel 1920 karácsonyán útnak indított lap csak három számot élt meg. Felelős szerkesztője Strenger Kenő először „Folie” címmel kívánta megjelentetni. A művészeti szerkesztő és illusztrátor valószínű az a Marton István, aki a Mecsek kiadónál is működött. Az viszont bizonyos, hogy a megszállás, s egyben a korszak utolsó élclapjánál, a Bolond Istóknál Kraus^ István társszerkesztővel közösen közreműködött. Az 1921. február 20- án megjelent lappéldányt azonban nem követte újabb.149 145 Uo. 396. 146 Uo. 198. 147 Uo. 321. 148 Uo. 128. 1« Uo. 64. 88
