Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt

Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében Az idegen uralom három évében a kulturális és szellemi miliő sajátságos, sokszor el­lentmondásos helyzetbe került. Voltak olyan területek, amelyek épphogy vegetáltak, mint az egyesületi élet; a tűrés és a befolyásolás módszereivel pedig a színházi élet volt kénytelen szembenézni. A nyomdászat és az újságírás kiemelten frekventált helyen állt, hiszen általa folyamatos befolyást érhetett el az idegen hatalom. Igaz az állandó ellen­őrzés és a cenzúrázás gátat szabott a szólásszabadság kiteljesedésének, holott a sajtó sokszínűsége és gazdagsága azt a látszatot kelthette, hogy az ország déli részén létezik egy elszigetelt régió, ahol nem tombol a fehérterror, és a polgári demokrácia szabadon érvényesülhet. Valójában ez csak a jól felépített látszat volt, a tulajdonképpeni cél a gazdag szénmedence és iparváros végleges leszakítása az anyaországtól.150 A hamis propaganda és az áldemokratikus szólamok ezért gyakran szerepeltek az újságok ha­sábjain. Mégsem mondhatjuk, hogy egyértelműen dicstelen szerepet vállalt a pécsi újságírás egésze, hiszen éppen a viszonylagos szólásszabadság, a polemizálás eszközei­vel értékrendszer, hihetetlenül sokszínű sajtótermékek is megjelentek. A megszállók burkolt annexiós törekvésein túl az 1918-as Károlyi-féle sajtótörvény (amely Pécsett 1921-ig érvényben maradt) engedett teret az újságírás kibontakozásához. A gyakori papírhiány, a cenzúra és terjesztési gondok ellenére a megszállás ezer napja alatt összesen 102 sajtótermék (hírlap, folyóirat, hetilap, röpirat stb.) látott napvilágot. Vannak olyan számítások, amelyek e sajtótermékek számát 13 millióra becsülik. A Munkást pl. 1920 nyarán napi 16 000 példányban nyomtatták,151 de a megszállás alatt létező négy napilap (Munkás, Hír, Pécsi Napló, Dunántúl) példányszáma összesen elérte a napi 25 000 darabot. I la a több mint száz sajtóterméket tematika szerint cso­portosítjuk, megkülönböztetünk politikai, tömegszervezeti, gazdasági, kulturális (tan­ügyi-, művészed-, színházi-, tudományos), szadrikus, ifjúsági, sport és felekezed jellegű újságokat. Legbőségesebb „termést” a politikai lapok jelentettek, meghaladva a negy­ven darabot a helyi pártok (szocialista-szociáldemokrata, polgári radikális, keresztény-, keresztényszocialista és kisgazda) politikai törekvéseinek szócsöveként. A már említett napilapokon kívül A Hír (Hír címmel 1919 szeptember 14-től) sajátságos metamorfó­zison esett át; az 1919 májusában alakult újság Wiederkehr Ferenc által képviselt szellemi­sége akkor szűnt meg, amikor a szocialista Kardos Imre szerkesztése alá került az újság harmadik szüneteltetését követően. A szerbek kivonulásával szűnt meg, mivel a szer­kesztőség Jugoszláviába emigrált. Szintén napilapként indult az 1907 novemberétől kiadott Új Lap, 1908-tól Pécsi Újlap, s 1919 áprilisában szüntették be, mert elszakadt az irányadó fővárosi laptól. Utódja az a Pécsi Est, szintén napilapként, amelynek rövid időn belül három szerkesztője is volt; Ssyabó Gé\a, Horváth Ká^rnér és Perr Viktor. A jobboldali lapot 1919 decemberében betiltották, s csak a kivonulás után jelenhetett meg, de 1925 tavaszán végleg megszűnt. 15,1 Márfi Attila: Vidéki színjátszás a két világháború közötti korszakban. In. Győri Múzsa 2. melléklete. 2002. 151 Borsy Károly: A pécsi nyomdászt keretei lm. 109-117. 89

Next

/
Thumbnails
Contents